media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria



Gazpacho: Spanyolország hűsítő csókja a vad forróságban

Gazpacho: Spanyolország hűsítő csókja a vad forróságban

Amikor először - 7 éve - Barcelonában jártunk, fogalmunk se volt, ez a kaja mégis mi fán terem?! Valahogy elmakogtattunk róla valamicskét a pincérrel angolul, aztán - mit veszthetünk-alapon - megrendeltük. Csoda finom volt! Utána, hogy már tudtuk micsoda, láttuk, hogy minden boltban millió féle-fajta van belőle, üvegestől a dobozosig; olcsó (már amelyik persze), hideg, komplett ebéd lehet egy parkban elfogyasztva az olyan csóringer és fáradt, elpilledt vándoroknak, mint mi voltunk ott a hőség közepén. Hazatérve itthon megnéztem a receptjét, és belevágtam. Abban főtt krumpli is szerepelt, de amikor ezt tavaly sevillai vendéglátónknak elmondtuk, majdnem kitért mély hitéből: BURGONYAAA????? Na megértettük, hogy azt nem, nem, soha, semmi esetre sem! És ezt ott igazán tudhatják, hiszen a gazpacho - a hideg turmixolt paradicsomleves - igazi hazája a nyaranta tikkadttá és szárazzá váló, vörösföldű Andalúzia. (40 feletti fokok járják arra; hiába van sok utca vászontető-árnyékolóval befedve, embertelen az a hőség...Csak délután ötkor mászik elő, aki megteheti ezt persze, mert nem reggeltől dolgozik. ;-)))

Szóval egyből megszerettük ezt a spanyol ínyencséget, hiszen nagyon könnyű csinálni és lehűtve több napig élvezetes marad a jégen pikánsan összeérő ízeivel, vidám színével, hűs kortyaival.

Akkor érdemes "nagyüzemi szinten" gyártani ;-)), amikor már szabadföldi paradicsom, paprika, uborka van a piacokon elérhető áron. Sokan a színes és látványos kaliforniai paprikát írják elő hozzá, de én már vallottam szerelmet e hasábokon a magyar zöldségeknek: nekünk abból igazán finom. Ezenkívül ezért is praktikus, mert a száraz kenyér az alapeleme, tehát az se kerül szemétbe! Lehet hozzá a paradicsom már kicsit szottyos (de még ehető minőségű!), úgyis turmixkés alá kerül benne minden.

Egészséges is, hiszen minden nyers, friss benne az uborkától, a fokhagymáig; az olivaolaj, a jó ecet pedig csak segíti az emésztést és a felfrissülést. Fogyózni nem tudom mennyire lehet vele, hiszen kenyérrel készül, de arról is már írtam, hogy ez a szénhidrát-ellenesség mennyire hülyeség bír lenni egy normális fokot átlépve. A spanyolok mindenesetre tojnak Dr. Atkins-re: évszázadok óta habzsolják a kánikulában, ezerféleképpen elkészítve - és mint nálunk a halászlé esetében - mindenki persze a maga receptjét isteníti. A többit meg fikázza... Van fehér változata is a Wikipédia szerint: ez az - ajoblanco - white soup, melynek alapja a mandula a paradicsom helyett.

Ami a piros - a végén inkább a most divatos korállszínt veszi föl - gazpachot illeti, a legmarkánsabb ízt a fokhagyma adja neki. Ezt már a régi egyiptomiak is termesztették gyógy- és fűszernövényként. Valószínűleg Közép-Ázsiából származik. A jellegzetes (sokakat taszító) illata az allicin, alliin vegyületekből származik, ezek védik a szervezetet a rák, szív- és érrendszeri bajok, magas vérnyomás ellen. Ha más növény mellé dugjuk le, akkor a tetvek is elkerülik őket. Sokszor használják toroktisztításra; én, amikor kiskoromban sokszor volt fájdalmas árpa a szememen, a kezdődő feszüléskor fokhagymával kentem be a begyulladni készülő helyet. Gyakran segített.

Millió recept igényli kiegészítőként, de mint önálló fogás is jóízű. (Esztergomban, a Keresztény Múzeum környékén van a Padlizsán Étterem, egy, a Bazilika alatti hangulatos kis házban. Ott például pompás fokhagymalevest készítenek - amúgy minden kajájuk nagyadag, szellemesen tálalt, finom és viszonylag olcsó!) De héjában megsütve is jó: olvadóan krémes lesz, sültekhez adják ilyenkor.

Nos estefelé - amikor még a foci-VB dühöngött a fedélzetünkön - elfoglaltam magam ennek a levesfélének a készítésével. 5-6 nagyobbacska paradicsomot, négy-öt kisebb paprikát - volt köztük mélypiros is, minél több színű, annál jobb -, kígyóuborkát, kovászos ubit (ez az én eretnekségem!) összeturmixoltam botmixerrel az előzőleg beáztatott kenyérrel, meg annak a vizével. Nekem most épp szezámmagos és bajor barna cipóm volt erre a célra, szerintem tökmindegy. Ebbe a löttybe, ami egyre sűrűsödött, belekerült ízesítőnek két-három kávéskanál tengeri só, evőkanálnyi szűz olivaolaj, kiskanálnyi almaecet, oregano, bazsalikom, pici citromfű, törött bors. Ezenkívül a már megzenésített három duci gerezd fokhagyma (copy right Stahl nagyasszony) meg 1 közepes fej vöröshagyma. És újra beindult a botmixer! Ezt mi trutyizásnak hívjuk, és a fiam olyannyira rabja e műveletnek, hogy bármit is csinál, ha meghallja a szirénhangokat (vagyis a gép sivítását) rohan mixelni. Még vizsgaszezon alatt is "trutykózott" boldogan. Jól össze is kell aprítani, annyi szent: teljesen egynemű folyadékot kell kapnunk! Végig lehet kóstolgatni, aki amilyen ízt szeret, azt szórjon bele. Lényeg, hogy picit savanykás, karakteres, üdítő-frissítő legyen...

A színe nagyon kellemes, de aki nem bírja a paradicsom, uborka héját, az hámozza és forrázza le. Sokan a magok kikaparását is javasolják, de mi marad akkor a paradicsomokból végül??? Szerintem így sem terheli meg a gyomrot, viszont egészségesen dolgoztatja a beleket. Tápanyagban gazdag, mert a vitaminok nem főnek ki belőle, és a nagy nyári folyadékigény is kielégül általa. Szokták pirított kenyérdarabokkal tálalni. Ez mennyiség kb. egy nagy Tupperware bödön háromnegyedét teszi ki, tán 2,5 l-t vagy kicsit többet... A perzselő nyárban jéghidegen az igazi!

.

Ezután egy könnyű (csinálni és enni is) sütemény is jól eshet. Ez az a fajta, amibe az idénygyümölcsöket mind bele lehet dolgozni, laza tésztája szintúgy nem hízlal, főleg, ha kedvencemből, a durumbúza lisztjéből készül. Klárika sütije a neve nálunk, mert Gaál Kláritól kaptam a receptjét jó pár évvel ezelőtt.

Az a plánéja az ügynek, hogy nem koszol az ember vele semmit se a konyhában az előkészületek során, hiszen azzal a joghurtos pohárral mérünk ki mindent rögtön a tepsibe, aminek a tartalmát felhasználjuk. Tehát kell bele: 1 adag joghurt(csináltam már kefírrel, sovány tejföllel is), majd ha kiürítettük, annak a helyére kerül 2 pohárnyi rétesliszt, 1 pohárnyi cukor (lehet nádcukor, szőlőcukor, stb.) fél pohár olaj, tasak vaníliás cukor, fél tasak sütőpor és 2 egész tojás. A kikent tepsi ezt mind befogadja, és benne jól össze is tudjuk dolgozni a tésztát. Szép aranysárga lesz: kb. félig töltse csak ki a teret, mert nőni fog sütés közben. Belekeverhetünk mindent - meggyet, szedret-egrest (brr!), málnát, apróra vágott barackot, almát, szőlőt, szilvát, ringlót, télen narancsot, banánt -, ami belefér! De gyümölcsös joghurttal még ennyit se kell fáradnunk, bár szerintem a friss gyümi az igazi!

Sütőben - nálam a lekopott hőfokjelzés helyett ugye a fél, majdnem háromnegyed hétre beállítva - elvan szépen. Nem árt sasolni őkelmét, hiszen hamar megvan, - 15-20 perc sincs tán -, és meg tud égni piszkosul! Amikor magasodik, és aranybarnára pirul, kicsit megszurkáljuk villával, hogy a gőzök eltávozzanak belőle (akkor kivételkor nem esik össze.) Elzárjuk; még hűl kicsit és aztán szépen kockázható. 15 darab, kb. 5x6 cm-es adag lesz ekkora mennyiségből. Porcukorral megszórva lehet is tálalni. Legtöbbször azonnal elfogy, de ha csoda folytán mégis megmarad belőle valami, hidegen is finom (ám langyosra mikrózható is) kávéhoz, teához reggelire.

Gazpacho: Spanyolország hűsítő csókja a vad forróságban

© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció