media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria




Mit nekünk Luxemburg, és Luxemburgnak Magyarország?

Kincses középkor a Szépművészeti Múzeumban

Mit nekünk Luxemburg, és Luxemburgnak Magyarország?

Shakespeare kicsit átfazonírozott kérdésére azt is válaszolhatjuk, megtekintve a hatalmas, a fél Szépművészeti Múzeum területét elfoglaló kiállítást, hogy bizony nagyon is sok közünk van egymáshoz. Június 18-ig ezt több százezren megítélhetik. Luxemburg mára Európa legkiegyensúlyozottabb kis országaként, mint nagyhercegség "vegetál" állandó jólétben. (Az üzemanyagárak ott a legalacsonyabbak szinte egész Európában, hogy egy vonzó példát mondjunk.)

A nagyherceg – akit, mint sokgyerekes apukát alattvalói nagyon szeretnek - és Sólyom László magyar elnök védnökségével létezik ez a sötétbíbor és sötétkék bársony ékszerdoboz-stílusú tárlat. Eszmei értékét 70 millió euróra biztosították. És ez nemcsak a drágakő- és aranyértéke miatt van, de a történelmi ereklyék hatalmas száma miatt is. Ezekből kiderül, hogy hazánk, - ami már nem az a meghatározó nagyhatalom, mint Zsigmond idején volt a XIV.-XV. században - mégis milyen eltéphetetlen szálakkal kötődik Európa nyugati fejlett feléhez. Mennyire egyenrangú tagja volt annak már akkor is. Országunkra a francia Anjou-ház képviselői: Károly Róbert majd fia a Nagy névvel kitüntetett Lajos idején virágzás és bőség köszöntött. Felzárkóztunk a kiemelten fontos királyi házak diktálta tempóhoz mind gazdasági mind művészeti téren. 1377-ben Nagy Lajos az akkor két éves lányát, Máriát eljegyeztette az öt éves Luxemburgi Zsigmonddal, aki IV. Károly fia volt. Így lett 1387-ben ez a kamasz már Magyarország királya...

Aztán sorban kezdi begyűjteni a többi trónokat is. Történelemi szerepét felsorolni nincs helyünk, e kiállítás óriási lélegzettel és alapos szöveg-alátámasztással kalauzol végig mindenkit ezen az úton. 50 évig uralkodott Sigismundus, akit a korszak géniuszai, például Albrecht Dürer, Burgkmair, Pisanello örökítettek meg. Akkoriban, az internacionális gótika korában a teljesen élethű portré még nem volt szokás, inkább elrejtve jelentek meg az egyházi témájú műveken a nagyok. De Szent Zsigmondhoz hasonlították eme nagyurat, így ő sokszor feltűnik: Dürer, Pisanello és a többiek valószínűleg igazi vonásait ragadták meg. Attribútuma volt a prémes kucsmaszerűség, alatta az őszen hullámos szakáll, erélyes sasorr, átható szem. E képek alapján később ő lesz a jóságos, keresztény uralkodó "alapesete" a művészek kelléktárában, róla mintázódnak a későbbi császárok, királyok is. Itt Dürer gyönyörű arcképe látható, mely egybevethető Pisanelló rajzával. A kereszt uralmát tényleg védte minden erejével, de sajnos Nikápolynál (a mai Bulgária) mégis elverte őt a török 1396-ban, akkortól kezdte a Balkánon kiépíteni a végvárakat mivel csak védekezésre futotta erejéből.(Érdekesség, hogy legyőzi viszont Trvtko bosnyák királyt.) Harcolt az egyházszakadás ellen is, és emiatt bizony ő az, akinek a lelkén szárad Husz János cseh - szerinte lázító - főpap máglyahalála a konstanzi zsinaton. Prágában megtekinthető ennek a helye. A vallás védelme mellett Európa ügyei is lekötötték, mint magyar, cseh, német uralkodót: békíteni próbált a 100 éves háborúban, és ő volt az, aki lányát, Erzsébetet Albert herceghez adva az első Habsburg-házit beemelte a magyar trónra.( Ez az Albert hamar meghalt, utána Jagelló Ulászló, majd Albert fia, a kis V. László következett. Czillei és a Hunyadiak drámája kezdődött evvel, és csak Corvin Mátyásunk, a reneszánsz nagy király éri utol a középkori Zsigmond színvonalát, és hozza fel országunkat az előző századok magasságaiba. De ez már más sztori...)

Kiállították a királyi udvarok ékeit: bár az 1433-ban német császárra koronázott Zsigmond Buda helyett 1420 után inkább Pozsonyt favorizálta, budai életének is maradtak gyönyörű emlékei. Ezek közül itt láthatóak az 1974-ben világszenzációként feltárt szobrok. Írjuk le annak a lelkes, már régholt régésznek a nevét, ha már a kiállítók elfelejtették: Zolnay László volt, aki ezt a leletet, - amely 5 féle méretben készült darabokat rejtett és többféle tematikát mutatott - a felszínre hozta. Csodálatosan élő, ragyogó technikával és emberi lélekkel faragott művek kerültek elő; még ma is folynak ásatások itt, a zászlóerdő mellett, a múzeumok felé vezető út mentén a Várban. Vannak szent- és apostolszobrok (sérültek és épek egyaránt), és a pezsgő lovagi élet tanubizonyságát adó, portréhű alkotások. Akkoriban Magyarországon a király várban a francia udvari élet színvonalán állt a nemesi világ, ez a leletanyag is bizonyítja. Itt is termek sorát töltik meg a szobrok. Ezeken kívül mellbevágóan gyönyörű egyházi értékek sorjáznak elő: Szent László hermája (ereklyetartója) és sok kehely, kereszt jelzi, hogy Zsigmond idején a sodronytechnikás ötvösremekek készítése Olaszország (a szülőhelye ennek)után itt volt a legfejlettebb. Az összesodort nemesfémszálakkal kereteket alkottak, s ebbe építették bele a színes zománcokat, drágaköveket. Iszonyú aprólékos de lenyűgöző darabok! Kis kelyhek egész városokat mintáztak, gótikus csipketornyokkal, szobrokkal... A Nemzeti Múzeumban látható pataki könyvek a Gutenberg-korszak hajnalát idézik, itt a méternyi magas, vastag kódexek, missáliák (misekönyvek), énekeskönyvek az ezelőtti időt. Arany, bíbor, mélykék, zöld, sárga és még millió más színű tobzódás és kézzel festett varázslat: ezek a sötét(?) középkor könyvéletének a jellemzői. Hatalmas energia áramlott akkor a kultúrába, az volt a legfontosabb. Az egyik teremben elefántcsontnyergek (nagyon megszívhatták szegény ormányosok azt az időt) mutatják a kor kézműves színvonalát. Ezek heraldikai jellemzőket is felvillantanak sárkányfigurákkal:

Zsigmond Sárkányrendet hozott létre, ezzel csak követte neje nagyapját, Károly Róbertet, aki Európában először alakított így lovagrendet. Utána alapították csak meg a brit Térdszalag-rendet (Rossz az, aki rosszra gondol- felirattal, némi nőügyet hivatva elmismásolni), aztán az aragóniai Kanna-rend, majd Vencel cseh király Kendő-rendjét és Habsburg Albert Sas-rendjét, és így tovább.... A kor elegáns klubszervezetei voltak ezek, e luxushoz az illő hadiruházat is hozzátartozott, de persze a hit védelme volt - (oklevél)papíron - az elsődleges cél.

Sok vívmánya, patrónusi, országfejlesztő tevékenysége ellenére Zsigmond megítélése nem volt egységes: sokan istenítették, mások gyűlölték. Akik szerették, azok között volt Nürnberg városa, mert azt nagyon kitüntette. Uralkodói jelvényeit odavitette, és egyszer egy évben ki is állítatta a piactéren. Amíg ez a nap eljött, addig e vagyont trezorban őrizték a jó nürnbergiek, és a "kamrájuk" két ajtaját Dürer festette. Egyik szárnyon az itt látható Zsigmond-portré, a másikon Nagy Károly volt. E kincsesház-érzés végig itt kísért: sok korabeli pénz is ki van állítva nagyítóval felszerelt tárlókban. Az Anjouk vezették be itthon a hármas pénzrendszert olasz mintára: aranyforint a nemzetközi forgalomra, ezüstdénár a hazai piacra és ezüstözött rézpénz, a dukát mindennapi váltópénznek. Ezt a rendszert Zsigmond se rúgta föl. A gazdaság így virult, míg a hitélet erősödött. Tanítójelleggel készülhetett például az a 6,5 m hosszú pergamentekercs, amelyen 214 pápa - Jézustól IV. Jenőig - illetve 112 császár Julius Caesartól Sigismundusig látható. Madonnák vigyázzák lépteinket, például a gyönyörű, felvidéki toporci fa istenanya, vagy az a Piéta, amelyet Nagyszeben környékén találtak, és már magában hordozza a Michelangelo-i mozdulatok fájdalmát és könnyedségét. Zsigmond, aki harcos nagy császár volt elődjének a magyar Szent Lászlót tekintette. Nagyváradra is ezért temettette magát, e csodatévőként imádott szent mellé.

Halálával káoszba zuhant az ország, hiszen sem Albert, sem utódja nem voltak alkalmasak e hérosz nyomába érni. Mátyás korszakában még egyszer fellángolt Magyarország önálló csillagának fénye politikai, katonai, művészeti vonatkozásban egyaránt. Aztán Mohácsnál a szultán serege győzött, így hosszú időre elveszett az ország önrendelkezésének joga. Ez a monstre anyag ebben a letaglózó gazdagságban és eleganciában bizonyíték arra, hogy nem kell kishitűnek lennünk: hazánk sokszor meghatározó szerepet játszott a történelem során. A gótika idején gyakran mi voltunk az előre mutató példa. Ezt most sem kéne abbahagyni...

Szász Juditx.


© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció