media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

A város mocska

Prága - rulez!!!

"ARENA PLAZA, ahol a trend születik" - van mit dolgozni még ezen

Józsefváros mélyén, ahol a házak összebújnak...

Király utcai gusztustalanságok

Te Szent János Kórház! Atyaég!

Amerre fű nem, csak a szar terem... Felkapott környékek siráma

Linkajánló a javából

Mindenhonnan: művész-világ, A38-as hajó, emmaportal, Nádorfi Krisztina rajongói oldala, Millenáris, szigg.net, stb.

Hová, de hová menjünk???

Szerdán kezdődik a 13. SAMBOSI JAZZ FESZTIVÁL a Belvárosban

El Camino real ORSZÁGÚT

Bécsi impresziók

Bécs, noheimal: most épp Rembrandttal randiztunk

Bécsben újra: Provence-tól Egyiptomig

"Édes hazám, fogadj magadba": Dunakanyar

"Édes hazám, fogadj magadba" - Andocs

Brüsszeli hangulatok 2007- nekik - szokatlanul meleg nyarán

"Édes hazám, fogadj magadba" - Székesfehérvár

Bécsi szelet fél napra

Krakkó kis hideg falatokban - megsózva Wielickával ;-)

Auschwitz - nagyon szubjektíven

PÁRIZSi vegyes felvágott ;-))

Versailles - a pompa szinte agyon nyom

PÁRIZS a Pékek, Álmok, Rue-k, Illatok, Zenék, Stílusok egyvelege

Prága fölött az ég szivárvánnyal

Romanticseh vártúrák

Rovinj - ékszerdoboz a templom alatt

Spanyolország: mór mámor, Don Quijote, Andalúzia, Gaudí - és most már Woody Allen -Barcelonája

Franciaország ékköve: az Azúrpart

Olaszország mindig sok mediterrán örömöt kínál

Szem-szájnak, fülnek ingere

Nyomokban még Klimtet is tartalmaz

Porzik a siker útján a Spamalot-vágta

Nagyon szegények lettünk - Vekeredi László halálára (1924-2009)

Bevadult karácsony

Tág és színes a Vodka-univerzum...

Pulykát tekercseltem - karácsonyra is jó lett

Térdre borult Budapesten Leonard Cohen

Nem várt már az indián nyár beköszöntéig Cseh Tamás

Bélszín carpaccio meg a többiek : a guszta hidegtálak bármelyik évszakot feldobják

Válságkonyha juszt is jó ízekkel, ötletekkel !

RADNÓTI MIKLÓS: 100

Rántott csibe takarékos-finoman

Az a jó öreg pogácsa évezredeket köt át

Lévai Katalin kliséinek kiskertje

Flekken medvetalpakon

Stroganoff-bélszín: az egyszerű luxus

A nagy ünnepi sertéspörkölt

A tavasz nyerő párosa: fejessaláta tojásos nokedlivel...

Kocsonya - hideg napok vigasza

Mint maceszgombóc a Vatikánban....

Megkegyelmeztünk Malackának - nem került a gulyáslevesbe!

Fejjel Allahnak

Szezám csukódj! Kínai kel, karfiol csőben sütve

Töltöttkáposzta uram módjára

Magyaros minestrone után hungarikum rétes

Bableves csipetkével - sörkorcsolya felső fokon

Bombay alu Budapesten

Hrabal szárnyacskái San Francisco-ig repítenek

PC helyett PK: politikai konyha, ahol én zsidózok...

Sajtos guba, a kaják nyári Mikulása

Caesar-saláta (magyar kisöccsei)

Polpették magyarítva - sajttól borzas húsgombóckák

Dávid hala

In mermoriam Darvas Iván 1925-2007

Csíkosiszta csirkemájak, vörösborban úszó szivek

Lángos paradicsom leveskével

Brassói aprópecsenye ürügyén erdélyi emlékek

Alain Delon és Mireille Darc együtt járták Madison poros útjait a Champes-Elysées-n

Retro: "A krumplileves, az legyen kromplileves" - antinosztalgia a 3.60-as kenyér korából

SünDisznó az asztalon

Fogyókúrás csirke Stahl-ruhában

Palacsinta: a miénk aztán igazán röpül - a goffrink meg kockáshasú ;-))

Lasagne - jó magyarosan pulykából, a Hálaadás Napja főszereplőjéből

Újházy-variációink és a francia kapcsolat

Vega-gyönyör Dóritól: rántott sajt és gombafejek

Mit rejt a háromlábú csirke hasa?

Csak jó tökösen!

Fokhagyma, vámpírok - Vámpírok bálja

Lecsó (avagy Oscar-díjasan L`ecsó :-)), gyuvecs - éhhalál elleni gyorsbevetésű csodafegyver!

Barcelona töltött paprikája meg a miénk - két külön ízvilág

Bella Itália! (pár falatnyi belőled, egy szerény magyar hűtőből...)

Túrógombóc frissítve, óhohohóóó!

Márquez, Dél-Amerika forró szíve

Kusz-kusz és perzsaszőnyegek - az arab világ ajándékai

Sólet, az a kis light-os ;-) finomság

Popey, a spenót-fan tengerész

Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirke meséje

Dobverők a tepsiben

Pizzára fel avagy tésztaság tényleg fél egészség!

Gomba: az étkek kalapos nagyasszonya

Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Gyökérkezelés

Massát megmentették, de a gyalogbetegnek tavaly halált hozott a honvédosok közönye - nem vagyok meglepve!

Mit ér a magyarságunk?

2009, szeptember 5-e, Freddy Mercury születésnapja:. vajh megint vérbe borul a homokozó??

Vágó és legújabb csapata kíméletlen harcban az ezotériával

Nincs nyugi romaügyben... De ez így nem mehet tovább! -

Rettegett Viktor

Kutyafül

Szégyen, hogy mekkora "állat" az ember!

Ali-balett négy felvonásban

Macskahalál egy kurva film miatt - következmény? Ja, az nincs ilyenért Magyarországon...

MANCSról film készülne Jean Renoval - Mi a kutyusaink emlékét itt is őrizzük

Nőből vagyunk

A Korai Fejlesztőknél soha nincs elég korán!

Párizsi bevásárlótúrán: Lafayette-től Chanelig

Somától Salma Hayek melléig

Dr. Katona Ferenc , a kicsik 1000 %-os ORVOSA

Angelina Jolie vintage-mániája - noha nála ez azért nem a spórolás, csakis a vadászat szelíd őrülete

A pénz beszól

Brüsszeli Green Week: egyetlen kelet-európai részvevőként meghívták a Zöld homlokzat-projekt gazdáját

Spórkassza: hogyan éljük túl a gázvita által kinyitott jégcsapot meg a többi nyalánkságot?

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria




 Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Most e "hölgyeményt" bemutatva, arra adom őszülő fejem (csatlakozva a népesség nagy hányadához), hogy én is megosztom - kéretlenül persze - zseniális ;-) konyhatündérkedésem tapasztalatait a nagyérdeművel. Minden műmájer nélkül, őszintén: ahogy csinálom, a hibákkal, esetlegességekkel meg persze saját kis primcsi fotóimmal körítve, vagy fiam jobb képeivel. Legyen hát - pár elmorzsolt könnycseppemmel sózva, ha már főzünk ugyi ;-)- ez a Stefánia-cikk egyben "elbocsátó szép üzenetem" neki, a déli-varázsos világvárosban szenvedő "rodostói száműzöttnek", (ő ahogy jellemezte folyton magát)... Pá, kisaranyom, pá, nem zavarom, pá!

Szóval vissza kezdetekhez (atájt, amikor pl. őt is megismertem) lánykorom fényébe, ami ide vezetett. Főznöm muszáj immár 28 kemény éve, amióta "elkeltem" ;-); noha valaha én is ama nagypofájú majdnem feministák közé tartoztam, aki el nem tudta képzelni legvadabb lázálmaiban sem, hogy fakanálra kap, feltálal, sőt!!! EL-MO-SO-GAT, amire tiniként/huszonéves önfejűként életveszélyes fenyegetés hatására sem voltam hajlandó. Apám szegény, isten nyugtassa, akkortájt ezt látva, kétségbeesve mindig azt vizionálta, hogy a kosz fog megenni, mielőtt a Köjál(ma ÁNTSZ) rámtöri az ajtót. Jelentem, ez a jóslata nem vált be!

Na de: a pasi tényleg hason át fogható és tartható, én is szeretek zabálni (finomabb kifejezés nincs rá), és a gyerekek se kivételek hálisten ezalól. Mert aki utál enni, aki túrka-piszka a kajában, az mást se csinál szívből, vagy csak óriási bűntudattal de akkor is pocsékul. Az evés nálunk esemény, boldogságforrás, élmény és beszédtéma. Mi ennek ellenére a normális testalkatúak közé tartozunk (némi mozgással persze), nincs fogyikényszer, jojóhatás, anorexia, bulímia. (Képek láthatóak rólunk a nyitólapomon. Kb. ilyen állagúak vagyunk most is.) Jó, hogy figyelem mindenben az E-számokat (pl.: az E-102, E-110, ami sárgává teszi a pudingot, a gyógyszereket, E-120, E-124, stb. nagyon veszélyesek!!), szűzolajat vetek be, igyekszem durumlisztből, tönkölyből összekeverni a rántást, tésztát, aztán nem adni mélyhűtött és agyonszínezett műszarokat az asztalra - no, és a mekizés nem is volt soha életprogram nálunk... Inni se a cukros, jajpiros és hasonló lónyálakat isszuk, hanem ásványvizet. Vagy finom bort, sört mértékkel.

Azt se állítom, hogy nagynevű druszámhoz, Stahl kamugésához fel tudnék zárkózni valaha is profizmusban: nem ezt tanultam, nincs, nem is volt soha konyhai mérlegem, nem nanomérővel és atommeghajtású stopperrel rombolok ki naponta a konyhámba. Főzési módszeremre a hajdani Bródy Sándor utcai (a Rádióval szemközt volt a boltja) zöldséges-bolgárkertész válasza hajaz. Ő minden salátáját, retkét, almáját, stb. saját kínrímeivel árulta, felírva azokat gondosan egy fekete táblára a forintösszeg mellé. Talán Latinovits, talán más megkérdezte tőle egyszer: hogy is születnek e múlhatatlan remekek? "Írok vers, ahogy jön."- válaszolta az álszerénységgel nem vádolható jóember.

Tehát főzök kaja, ahogy jön. (Ilyesmit képvisel,- ha jól olvastam - a híres pszichológus, Polcz Alaine is. Aki nem a szigorú mérések, hanem a kreatív rögtönzések embere ebben.)

Szóval vissza a mi Stefániánkhoz! Lehet, hogy úgy, mint a hasonnevű utat, ezt is a Habsburg-hercegnőről http://www.kislexikon.hu/stefania_a.html keresztelték el. Vagy nem. De akkor kiről - hogy az indexes Subba-blogot idézzük - ez a Random kínzó kérdés... ;-))

"Ő" amúgy egy egybesütött, kibélelt fasírt. Rejthet a hasa keménytojásokat, kolbászt, vagy mind a kettőt felváltva. Így is, úgy is finom. Frissen se rossz, de akkor az igazi, ha egy napot már állt a jégen, mert összeérve, megkeményedve szépen szeletelhető, hidegen-melegen fogyasztva egyaránt isteni. (Mi, amikor 2005-ben a nagy utunkra mentünk - lásd: El Camino real-rovat -, előre mélyhűtöttük, majd fagyottan vittük el és aztán kezdtük szisztematikusan enni három országon keresztül. Spanyolországban fogyott el végül, akkor már ugyan csökkent egy hangyányit a lelkesedés iránta... De kibírta a 30 fokot is hűtőládában.)

Általában darált pulykahúsból csinálom, de sertésből is szoktam, úgy is finom. Kb. 1 kg-t hoz a férjem a Lehelről. Beáztatok egy zsemlét tejbe, vagy amilyen kenyér van épp itthon a tökmagostól, a paradicsomosig, nem izgat: szerintem bármelyik megfelel a célra. Aztán a tepsibe kevés szűzolivaolajat öntök - mindent ezzel főzök amúgy is -, és elkezdem összetrutyizni az alkatrészeket. Úgy mint a húst, beleütve 1-2 nyers tojást (ezalatt keményre fő 3 másik), a megszottyadt zsemle- vagy kenyérdarabokat, sót (ahhoz érzés kell, mert kóstolni ugye a nyershúst nem lehet!), borsot, néha petrezselymet (ha éppen van), fokhagymából egy-két - Stahl művésznőt idézve - duci gerezdet és apróra vágott közepes fejnyi vöröshagymát. Amikor megfőtt a három tojás, és a massza is egybeáll, szépen megformázom. Közepére kerülnek a tojatok, esetleg felváltva kis kolbásszal, aztán rápakolom a többit. Szép magas cipóforma az ideális. Megpaskolom, hogy a tojásokat mindenhol befedje ez az egyveleg, majd picit behintem zsemlemorzsával. Felöntöm kis vízzel, ha van maradék bor, azt is löttyintek hozzá, "ha nekem jó, tán a pulyka se bánja"- alapon.

És elkezdem sütni; először nagy lángon, hogy a hús értékes leveit bezárja a keletkező kéreg (ahogy a nálam okosabbak írják), majd lefedem és csitítom kicsit a tüzet is alatta. De időnként megnézem, és locsolgatom a saját levével, amit időként, ha kell, pótolok. Finom zsírja is lesz ebből a végére, főleg ha malacból készül. De mindenképpen zamatos és porhanyós lesz tőle.

Kb. másfél óra (ha pulyka), kettő (ha sertés) és készen is van. Akkor szép, ha aranybarnás kéreg fedi, ez a sertésváltozatnál jobban kialakul. Jó, ha van időnk még álldogálni hagyni tálalás előtt, mert így nem esik szét annyira. Vagy sütőben sült krumplit (köménymaggal illetve petrezselyemmel megszórva), vagy hagymás tört burgonyát, esetleg tejszínes-sajtos krumplipürét vagy főzeléket adok hozzá: borsó, zöldbab, spenót, stb. Aki fogyózik, az salátákkal is eheti, de vacsorára kenyérre szeletelve is príma. (És éjjel, a klasszikus fridzsidertámadás idején minden nélkül, simán befalni sem utolsó!)

Nagyon praktikus étel, mivel jóízű, sokoldalúan felhasználható, mutatós és könnyen elkészíthető. Abszolút illik rá a Woody Allan-i aranyköpés: Csak semmi cicó!




© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció