media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

A város mocska

Prága - rulez!!!

"ARENA PLAZA, ahol a trend születik" - van mit dolgozni még ezen

Józsefváros mélyén, ahol a házak összebújnak...

Király utcai gusztustalanságok

Te Szent János Kórház! Atyaég!

Amerre fű nem, csak a szar terem... Felkapott környékek siráma

Linkajánló a javából

Mindenhonnan: művész-világ, A38-as hajó, emmaportal, Nádorfi Krisztina rajongói oldala, Millenáris, szigg.net, stb.

Hová, de hová menjünk???

Szerdán kezdődik a 13. SAMBOSI JAZZ FESZTIVÁL a Belvárosban

El Camino real ORSZÁGÚT

Bécsi impresziók

Bécs, noheimal: most épp Rembrandttal randiztunk

Bécsben újra: Provence-tól Egyiptomig

"Édes hazám, fogadj magadba": Dunakanyar

"Édes hazám, fogadj magadba" - Andocs

Brüsszeli hangulatok 2007- nekik - szokatlanul meleg nyarán

"Édes hazám, fogadj magadba" - Székesfehérvár

Bécsi szelet fél napra

Krakkó kis hideg falatokban - megsózva Wielickával ;-)

Auschwitz - nagyon szubjektíven

PÁRIZSi vegyes felvágott ;-))

Versailles - a pompa szinte agyon nyom

PÁRIZS a Pékek, Álmok, Rue-k, Illatok, Zenék, Stílusok egyvelege

Prága fölött az ég szivárvánnyal

Romanticseh vártúrák

Rovinj - ékszerdoboz a templom alatt

Spanyolország: mór mámor, Don Quijote, Andalúzia, Gaudí - és most már Woody Allen -Barcelonája

Franciaország ékköve: az Azúrpart

Olaszország mindig sok mediterrán örömöt kínál

Szem-szájnak, fülnek ingere

Nyomokban még Klimtet is tartalmaz

Porzik a siker útján a Spamalot-vágta

Nagyon szegények lettünk - Vekeredi László halálára (1924-2009)

Bevadult karácsony

Tág és színes a Vodka-univerzum...

Pulykát tekercseltem - karácsonyra is jó lett

Térdre borult Budapesten Leonard Cohen

Nem várt már az indián nyár beköszöntéig Cseh Tamás

Bélszín carpaccio meg a többiek : a guszta hidegtálak bármelyik évszakot feldobják

Válságkonyha juszt is jó ízekkel, ötletekkel !

RADNÓTI MIKLÓS: 100

Rántott csibe takarékos-finoman

Az a jó öreg pogácsa évezredeket köt át

Lévai Katalin kliséinek kiskertje

Flekken medvetalpakon

Stroganoff-bélszín: az egyszerű luxus

A nagy ünnepi sertéspörkölt

A tavasz nyerő párosa: fejessaláta tojásos nokedlivel...

Kocsonya - hideg napok vigasza

Mint maceszgombóc a Vatikánban....

Megkegyelmeztünk Malackának - nem került a gulyáslevesbe!

Fejjel Allahnak

Szezám csukódj! Kínai kel, karfiol csőben sütve

Töltöttkáposzta uram módjára

Magyaros minestrone után hungarikum rétes

Bableves csipetkével - sörkorcsolya felső fokon

Bombay alu Budapesten

Hrabal szárnyacskái San Francisco-ig repítenek

PC helyett PK: politikai konyha, ahol én zsidózok...

Sajtos guba, a kaják nyári Mikulása

Caesar-saláta (magyar kisöccsei)

Polpették magyarítva - sajttól borzas húsgombóckák

Dávid hala

In mermoriam Darvas Iván 1925-2007

Csíkosiszta csirkemájak, vörösborban úszó szivek

Lángos paradicsom leveskével

Brassói aprópecsenye ürügyén erdélyi emlékek

Alain Delon és Mireille Darc együtt járták Madison poros útjait a Champes-Elysées-n

Retro: "A krumplileves, az legyen kromplileves" - antinosztalgia a 3.60-as kenyér korából

SünDisznó az asztalon

Fogyókúrás csirke Stahl-ruhában

Palacsinta: a miénk aztán igazán röpül - a goffrink meg kockáshasú ;-))

Lasagne - jó magyarosan pulykából, a Hálaadás Napja főszereplőjéből

Újházy-variációink és a francia kapcsolat

Vega-gyönyör Dóritól: rántott sajt és gombafejek

Mit rejt a háromlábú csirke hasa?

Csak jó tökösen!

Fokhagyma, vámpírok - Vámpírok bálja

Lecsó (avagy Oscar-díjasan L`ecsó :-)), gyuvecs - éhhalál elleni gyorsbevetésű csodafegyver!

Barcelona töltött paprikája meg a miénk - két külön ízvilág

Bella Itália! (pár falatnyi belőled, egy szerény magyar hűtőből...)

Túrógombóc frissítve, óhohohóóó!

Márquez, Dél-Amerika forró szíve

Kusz-kusz és perzsaszőnyegek - az arab világ ajándékai

Sólet, az a kis light-os ;-) finomság

Popey, a spenót-fan tengerész

Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirke meséje

Dobverők a tepsiben

Pizzára fel avagy tésztaság tényleg fél egészség!

Gomba: az étkek kalapos nagyasszonya

Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Gyökérkezelés

Massát megmentették, de a gyalogbetegnek tavaly halált hozott a honvédosok közönye - nem vagyok meglepve!

Mit ér a magyarságunk?

2009, szeptember 5-e, Freddy Mercury születésnapja:. vajh megint vérbe borul a homokozó??

Vágó és legújabb csapata kíméletlen harcban az ezotériával

Nincs nyugi romaügyben... De ez így nem mehet tovább! -

Rettegett Viktor

Kutyafül

Szégyen, hogy mekkora "állat" az ember!

Ali-balett négy felvonásban

Macskahalál egy kurva film miatt - következmény? Ja, az nincs ilyenért Magyarországon...

MANCSról film készülne Jean Renoval - Mi a kutyusaink emlékét itt is őrizzük

Nőből vagyunk

A Korai Fejlesztőknél soha nincs elég korán!

Párizsi bevásárlótúrán: Lafayette-től Chanelig

Somától Salma Hayek melléig

Dr. Katona Ferenc , a kicsik 1000 %-os ORVOSA

Angelina Jolie vintage-mániája - noha nála ez azért nem a spórolás, csakis a vadászat szelíd őrülete

A pénz beszól

Brüsszeli Green Week: egyetlen kelet-európai részvevőként meghívták a Zöld homlokzat-projekt gazdáját

Spórkassza: hogyan éljük túl a gázvita által kinyitott jégcsapot meg a többi nyalánkságot?

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria




Prága fölött az ég szivárvánnyal

Mindig Budapest riválisaként emlegetik, vele hasonlítják össze, hiszen e két város áll harcban Közép-Európa legszebb fővárosa címéért. Nekem persze "szülőfalum, Budapest" Molnár Ferenc után, tehát azt látom a leggyönyörűbbnek, de Prága is dobogós a szívemben! Most csak egyetlenegy napom volt rá, a fenekében Duralcell-elemmel felturbózott 70 év körüli idegenvezetőnő ámokfutásával súlyosbítva. Plusz 32 gyerek, de ők aranyosak voltak... A lábam ronggyá jártam, de megérte!

Szóval sütött a nap, és az idegenforgalom csúcsra járt június 8-án az Arany Prágában. Mert ez az állandó jelzője nekije, a büszke tornyos, folyó-kettészelte, hangulatosan ósdi meg Monarchia-beli házakkal zsúfolt szépségnek. Kicsit ezért Bécsre és a mi fővárosunkra is hajaz, ezért nekünk otthonos és emberi. Forgalom van doszt, a buszoknak nehéz, mert sok helyről ki vannak tiltva, megállni is csak a Moldva-parton a sárga oszlopon angyalos hídnál tudnak negyedórára. Onnan kellett reggel kizúdulnunk Duracell-mamával az élen, aki sárga esernyőjét az égbe lökve rohant előre, hogy bevegye a Hradzsint. Eközben lökte csak lökte a tájékoztató rizsáját. Azzal kevésbé törődött, ki veszi az adást, a srácok egyáltalán értik-e, amit mond, meg tudunk-e állni fotózni...Nekem kész hajszába került a képek ellövése. Így az ideális eset - tudniillik, hogy Prága egy nyári csütörtökön "csakúgy megtörténik velünk" és örökbe belénk ivódik - elmaradt, de kaleidoszkóp-darabkákat azért ideszórok.



Rohanjunk át mi is a történelmén! Ez a szláv település a VI. században Hradzsín és Vysehrad várak körül alakult ki. Nem voltak eleinte királyaik, hanem fejedelemek irányították az országot. A Premysl-dinasztia uralkodott itt a X. századtól (Krivoklat várát is lakták tagjai), majd a legnagyobb királyuk, IV. Károly a XIV. század második felében a Német-Római Birodalom központjává tette a várost. A párizsi Sorbonne, a bolognai és az angol egyetemek után Európában negyediknek ő alapította meg itt a prágai egyetemet. A leggyönyörűbb gyalogos hídjuk is róla van elnevezve. Ekkorra már évszázadok óta püspöki, majd érseki székhely is volt. Ezért is sok gyönyörű temploma van, legnagyszabásúbb a gótikaus remek, a Szent Vitus székesegyház a Hradzsínban.

1784-ben az önálló városrészeket (Malá strana, Nové Méstó, Stáró Méstó stb.) egységesítették közigazgatásilag és 1918-tól Csehszlovákia, majd 1939-tól Csehország, aztán a II. világháború után megint Csehszlovákia, 1989-et követően újra csak Csehország központja. Történelmi hullámvasút sok vérrel, könnyel...



A gótika, a pszeduó-gótika (amelyik finoman alakul át már reneszánsz stílusúvá) és a diadalmas barokk városa, amely stílust aztán a Monarchia-beli historiáló egyveleg építészet követ. Vannak nagy volumenű, elegáns helyei. Ilyen központja, a középkorban kialakult Nové Méstón lévő Vencel tér és környéke: a legdrágább üzletek (Swarovsky, Hermés, stb.), plázák, cukrászdák, vendéglők vidéke. A Malá straná (Kis oldal) a régi girbe-gurba utcácskák hangulatát őrzi. A Hradzsínba vezető kaptatón villák sorakoznak árnyas kertek mélyén. Vannak Pestre nagyon hasonlító sugárútjai a jellegzetes piros-fehér villamossal (kardfogú jegyellenőrökkel, azonnal büntetnek!!), rakpartjai, autóforgalom nélkül és vannak darvasztó külvárosai panelokkal teleszórva. A szálláslehetőségek is e szerint a sokféleség mentén változnak - www.praga.hu vagy Prága.lap.hu: itt oldalszámra vannak infók erről és sok minden másról is (Minőségi hotelek kedvező áron, a lehető legegyszerűbb on-line foglalással: http://www.ohp.cz/index.hu.html) - hiszen mások az árak a belvárosban, mint a Radotynban lévő retro-feelinges nyócemeletesben a kattogó vonatok szomszédságában... Itt aludni nem nagyon lehetett, de gyerekekhez, csoportokhoz szokva vannak. A fürdőszobás két-háromágyasok a 70-es éveket hozzák vissza, mert akkor épült e borzalom, lelakatolt erkélyajtókkal - viszont a reggeli kellemesen svédasztalos, minőségi volt legalább ;-)).

Duracell-mamánk a sárga ernyőjével felszállva a buszunkra azonnal elkezdte az agynyomást. Szólt a Nemzeti Színházról, az Intercontinental Szállodáról, a Főpályaudvar szecessziós épületéről követhetetlen tempóban.



A Hradzsínban gyalogolni kezdtünk. Ez ma az államelnök munkahelye, ahogy nálunk is a várbéli Sándor Móric palotában van az elnöki hivatal. Mesélték, hogy amikor Vacláv Hável, a kommunisták által bebörtönzött író Csehország fejeként ott dolgozott, rollerrel járta a hatalmas folyosókat. (ezt a sztorit idegenvezetőnk igaznak mondta, de nem ragozta tovább, túl snassznak találva a fennkölt történelmi dolgaihoz...) Ami adatot ránk zúdított, abból ki se látszottunk. Én csak azt mondom, amire ebből máig emlékszem... A monumentális székesegyház Szt. Vitus nevét viseli, aki idegrendszeri baja (rángásai) miatt szent megszállottnak tűnt azokban az időkben: ez a vitustánc. A templomnak gyönyörű üvegablakai vannak, sok újkori darab. Itt van eltemetve Szt. Adalbert, István királyunk keresztelő papja is. Van kápolnája Ludmillának is, akiről Duracellová elhadarta, hogy Boleslav fejdelem mamájaként mártírhalálthalt dög menye, Radomila által megöletve.( A németek elleni szabadságharcot akarta ez a kardos menyecske kirobbantani, ám a jó anyós békét szeretett volna. Megfojtották ezért, de végül fiacskája mégis csak háborúzott a dájcsokkal, viszont el is bukta azt.) Ha már történelmi anyós-meny pletyi: az imádott Sisi (egy s-sel!!!) http://www.erzsebet-kiralyne.lap.hu/ azért is szerette annyira - feltűnően - a magyarokat és tanult meg nagyon gyorsan a nyelvünkön, mert utálta anyósát, Zsófiát, aki viszont nagy cseh-fan volt. Ezzel vágott vissza neki a sok udvarbeli szenvedésért; tehát dafke fordult Erzsébet, ez a gyönyörű nő - kora első anorexiása, fittness-őrültje, - a boldogtalan anya felénk, és Andrássy Gyula grófban állítólag szerelmét is megtalálta...

Őrségváltás is színesítit a programot, acélkék egyenruhában (kicsit árvízváró rövid gatyában) csattognak a katonák időnként el az emberek előtt. Amúgy a kis tinicsajok egyszál spagettipántban fotózkodnak a rezzenéstelen őrök mellett, akiknek ez elég nagy kihívás lehet ;-)).



A Karluv mostra - Károly-hídrahttp://ingatlanmenedzser.hu/hirek/20081016_tojasokkal_erositettek_a_pragai_karoly_hi.aspx?s=rss - fordulásunk előtt még lenéztünk a Waldsteinek kastélyába; a legutolsó Waldstein sokévi külföldi tartózkodás után Hável elnök tanácsadójaként tért vissza az országba. Ha már az árvízet említettem: 2002-ben, a mi dunai katasztrófánkkal egyidőben a Moldva is iszonyú nagy kravált okozott Prágában. Halottak is voltak, óriási károk keletkeztek; pl. meghalt az állatkert sok állata, köztük az elefánt is. Híres könyvtáruk 5 millió kötetéből sok megsínylette a pincében ezt a helyzetet: a vizes darabokat a csehek lefagyasztották kivédendő a baktériumok rothasztó támadását: de majd hogyan olvasztják ki, hogy ez ne következzék be??!! Állítólag sok ember tízévi munkája lesz...

A Károly-híd régi és gyönyörű: Hrabal írta, ha az ember lent áll a Moldva (Vltava) partján és felnéz a hídra, úgy látja, mintha kerekes kádban közlekednének folyamatos haladásban a gyalogosok. És tényleg, mert csak a válluktól látszanak... Csupa élet, nyüzsgés, zene és szobor: IV. Károly király, Szent Borbála, Krisztus, akinek fekete alakja körül héber felirat virít. Egy zsidó hajdan követ dobott a keresztény körmenetbe, ezért büntiből ilyet kellett állítania és ráfeliratoznia, miszerint egy az isten, és az Krisztus. (Ezt a zsidó felfogás nem annyira díjazza.) Innen csak egy ugrás amúgy is a Josefov, a zsidónegyed, a régi temetővel, a múzeummal, Kafka szülőházával. Ő nagy sztár a pólókon, bögréken; legalább él a históriája, a szelleme, ha e kicsit konzumált formában is... A Stármétské Náméstí (Óvárosi tér) zsúfolásig tömve volt turistákkal, akik a Tyn előtti Boldogasszony templom körül csoportosultak: óránként az Óratoronyban gyönyörűen kifaragott figurák jelennek meg a Halál kongatására a csillagászati szimbólumokat mutató számlap előtt. Itt látható még a barokk Szt. Miklós templom, a városháza habos, finom épülete is, melyek harmóniába olvadnak a komor szürke cserepes tornyos régebbiekkel.



Az utcák telisteli régi sörözőkkel, köztük is a leghíresebbek: az U Fleku, aztán Svejké: a Kehelyhez, Hrabalé: az Aranytigris, stb. Egyik kedves olvasóm a Fekete Ökörhöz című műintézményt is jó szívvel ajánlja ;-)) a Lopretanska 1 sz. alatt... Annyira hangulatosak a kockás abroszokkal, gyertyafénnyel, jót ígérő étlapokkal... Ámde nekünk sikerült - ami itt azért nehéz! - a pestiekhez képest is iszonyú vendéglátóipari egységbe tévednünk. (előfoglalás volt, nem lehetett tudni, hogy ilyen!)

Leírom, hogy MINDENKI MESSZIRE KERÜLJE EL!!: Mánes a neve, Prága 1 kerületében. Fehér kockaház, a Moldvára épült, borzasztó festményekkel teli. Két iszonyú mísz pincér/nő dobta oda nekünk az előre itthon már (nem is olcsó: 100 korona) kifizetett ételt, valami brassói aprópecsenyére hajazó csipős szart. Ha nem lett volna sok adagban csak mócsing, tán még ehető lett volna. De ahogy tálalták! Pohár nem volt az asztalokon, az nem fért bele a 100-asba, oda kellett volna járulni a kurva pultjukhoz valami üdítő löttyért, külön, külön. Pincér erre nem vetemedett volna, hogy rendelésre kihozza... Se egy mosoly, se egy kedves pillantás, semmi! Amelyik pincér zsigerből mégis mosolygott ránk az első percben, rögtön be lett vonva konyhai szolgálatba - soha többé nem láttuk. Menekültünk innen, pedig Prága és a jóízű kaja-sör eddig mindig egyet jelenetett nekem. De ezek! Fújj.



Ami viszont megrendítően szép volt - mert ezen az intermezzón és a Duracell mamán kívül a város más borzalommal nem szolgált - azt a természet produkálta: szabályos köralakú, sokáig tündöklő szivárvány Prága egén!

Vissza a földre! Sajnos az árak magasabbak, mint nálunk: a turista például igen nehezen talál enyhet adó vécét, akkor is 15 koronáért. A kávé és cappuccinó van, ahol a már pofátlan 200 korona fölötti áron érhető el, de ott még mosdó sincs a helyiségben! A mekizés (ott van klotyó, ki lehet ülni a teraszra, stb.) nekem - csirke és saláta - 60 korona volt. A cipő, ruha, ékszer sokkal többe van, mint itthon - noha a Zara, Mango, stb. boltok választéka ugyanaz. A plázákban sem ingyenes a mosdó (a pesti szokással ellentétben): csak előugrik valami szőke démon, hogy perkáljunk!



Amit viszont érdemes megnézni - 60 korona -, az a Mucha-múzeum a McDonald`s-tól 150 m-nyire, közel a Vencel térhez. Alphonse Mucha 1860-1939 között élt. Szláv szívvel akarta felemelni a kor szecessziós áramához népét, sok ilyen tematikájú képe, rajza van itt, de a párizsi élet is nyomott hagyott munkásságán. Ott ő Sarah Bernhadt színésznő reklámguruja lett, hiszen a róla készült szereprajzokkal, amik plakátként funkcionáltak, kezdte sztárkultuszát kiépíteni. Van egy aranyos fotográfia arról is, amikor műtermében Gaugain egyszál hálóingre felkapott öltönykabátban zongorázik fényes jókedvében... Szép és hangulatos ez a tárlat, főleg, hogy egy igen édes, udvarias, szép angolsággal beszélő öregúr - tán még látta Muchát ;-)) - fogadja a nézőt végtelen kedvességgel. Érte megbocsátok az össze - nagyszámú - cseh bunkónak!

A közelben van még a Kommunizmus Múzema is: állítólag érdekes, nem annyira feszkós hangulatú, mint a Terror Háza. A Faustina negyedben látható a Fáta Morgána című tropikárium, Dél-Amerika, Ázsia, Amerika növényeivel és lepkefajaival, de oda nem jutottunk el.



Egy nap kevés az üdvösséghez egy ilyen volumenű nagyvárosban. Ízelítő volt ez csupán fénnyel és árnyékkal. De egyszer(sokszor) mindenképpen látni kell: a lusta és szelídnek tűnő folyót, a csak fekete tengerész srácokból álló flottáját, a vízre települt vendéglőit, sokféle tornyait, az Aranyművesek utcácskáját, ami most már belépős (délután ötig 50 korona, aztán ingyenes), az ápolt parkokat. Sokkal kevesebb a szemét és a hajléktalan, mint nálunk, de graffiti sajnos van mindenütt és csúfít rendületlenül. Ám nyugodt szépségét még ez sem rontja el.

Hacsak ez a szörnyű július elejei hír nem riaszt majd el sok turistát http://www.fn.hu/index.php?id=4&cid=166742 De bízzunk benne, hogy azért ez túlzás...

Fotók: Szász Judit




© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció