media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

A város mocska

Prága - rulez!!!

"ARENA PLAZA, ahol a trend születik" - van mit dolgozni még ezen

Józsefváros mélyén, ahol a házak összebújnak...

Király utcai gusztustalanságok

Te Szent János Kórház! Atyaég!

Amerre fű nem, csak a szar terem... Felkapott környékek siráma

Linkajánló a javából

Mindenhonnan: művész-világ, A38-as hajó, emmaportal, Nádorfi Krisztina rajongói oldala, Millenáris, szigg.net, stb.

Hová, de hová menjünk???

Szerdán kezdődik a 13. SAMBOSI JAZZ FESZTIVÁL a Belvárosban

El Camino real ORSZÁGÚT

Bécsi impresziók

Bécs, noheimal: most épp Rembrandttal randiztunk

Bécsben újra: Provence-tól Egyiptomig

"Édes hazám, fogadj magadba": Dunakanyar

"Édes hazám, fogadj magadba" - Andocs

Brüsszeli hangulatok 2007- nekik - szokatlanul meleg nyarán

"Édes hazám, fogadj magadba" - Székesfehérvár

Bécsi szelet fél napra

Krakkó kis hideg falatokban - megsózva Wielickával ;-)

Auschwitz - nagyon szubjektíven

PÁRIZSi vegyes felvágott ;-))

Versailles - a pompa szinte agyon nyom

PÁRIZS a Pékek, Álmok, Rue-k, Illatok, Zenék, Stílusok egyvelege

Prága fölött az ég szivárvánnyal

Romanticseh vártúrák

Rovinj - ékszerdoboz a templom alatt

Spanyolország: mór mámor, Don Quijote, Andalúzia, Gaudí - és most már Woody Allen -Barcelonája

Franciaország ékköve: az Azúrpart

Olaszország mindig sok mediterrán örömöt kínál

Szem-szájnak, fülnek ingere

Nyomokban még Klimtet is tartalmaz

Porzik a siker útján a Spamalot-vágta

Nagyon szegények lettünk - Vekeredi László halálára (1924-2009)

Bevadult karácsony

Tág és színes a Vodka-univerzum...

Pulykát tekercseltem - karácsonyra is jó lett

Térdre borult Budapesten Leonard Cohen

Nem várt már az indián nyár beköszöntéig Cseh Tamás

Bélszín carpaccio meg a többiek : a guszta hidegtálak bármelyik évszakot feldobják

Válságkonyha juszt is jó ízekkel, ötletekkel !

RADNÓTI MIKLÓS: 100

Rántott csibe takarékos-finoman

Az a jó öreg pogácsa évezredeket köt át

Lévai Katalin kliséinek kiskertje

Flekken medvetalpakon

Stroganoff-bélszín: az egyszerű luxus

A nagy ünnepi sertéspörkölt

A tavasz nyerő párosa: fejessaláta tojásos nokedlivel...

Kocsonya - hideg napok vigasza

Mint maceszgombóc a Vatikánban....

Megkegyelmeztünk Malackának - nem került a gulyáslevesbe!

Fejjel Allahnak

Szezám csukódj! Kínai kel, karfiol csőben sütve

Töltöttkáposzta uram módjára

Magyaros minestrone után hungarikum rétes

Bableves csipetkével - sörkorcsolya felső fokon

Bombay alu Budapesten

Hrabal szárnyacskái San Francisco-ig repítenek

PC helyett PK: politikai konyha, ahol én zsidózok...

Sajtos guba, a kaják nyári Mikulása

Caesar-saláta (magyar kisöccsei)

Polpették magyarítva - sajttól borzas húsgombóckák

Dávid hala

In mermoriam Darvas Iván 1925-2007

Csíkosiszta csirkemájak, vörösborban úszó szivek

Lángos paradicsom leveskével

Brassói aprópecsenye ürügyén erdélyi emlékek

Alain Delon és Mireille Darc együtt járták Madison poros útjait a Champes-Elysées-n

Retro: "A krumplileves, az legyen kromplileves" - antinosztalgia a 3.60-as kenyér korából

SünDisznó az asztalon

Fogyókúrás csirke Stahl-ruhában

Palacsinta: a miénk aztán igazán röpül - a goffrink meg kockáshasú ;-))

Lasagne - jó magyarosan pulykából, a Hálaadás Napja főszereplőjéből

Újházy-variációink és a francia kapcsolat

Vega-gyönyör Dóritól: rántott sajt és gombafejek

Mit rejt a háromlábú csirke hasa?

Csak jó tökösen!

Fokhagyma, vámpírok - Vámpírok bálja

Lecsó (avagy Oscar-díjasan L`ecsó :-)), gyuvecs - éhhalál elleni gyorsbevetésű csodafegyver!

Barcelona töltött paprikája meg a miénk - két külön ízvilág

Bella Itália! (pár falatnyi belőled, egy szerény magyar hűtőből...)

Túrógombóc frissítve, óhohohóóó!

Márquez, Dél-Amerika forró szíve

Kusz-kusz és perzsaszőnyegek - az arab világ ajándékai

Sólet, az a kis light-os ;-) finomság

Popey, a spenót-fan tengerész

Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirke meséje

Dobverők a tepsiben

Pizzára fel avagy tésztaság tényleg fél egészség!

Gomba: az étkek kalapos nagyasszonya

Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Gyökérkezelés

Massát megmentették, de a gyalogbetegnek tavaly halált hozott a honvédosok közönye - nem vagyok meglepve!

Mit ér a magyarságunk?

2009, szeptember 5-e, Freddy Mercury születésnapja:. vajh megint vérbe borul a homokozó??

Vágó és legújabb csapata kíméletlen harcban az ezotériával

Nincs nyugi romaügyben... De ez így nem mehet tovább! -

Rettegett Viktor

Kutyafül

Szégyen, hogy mekkora "állat" az ember!

Ali-balett négy felvonásban

Macskahalál egy kurva film miatt - következmény? Ja, az nincs ilyenért Magyarországon...

MANCSról film készülne Jean Renoval - Mi a kutyusaink emlékét itt is őrizzük

Nőből vagyunk

A Korai Fejlesztőknél soha nincs elég korán!

Párizsi bevásárlótúrán: Lafayette-től Chanelig

Somától Salma Hayek melléig

Dr. Katona Ferenc , a kicsik 1000 %-os ORVOSA

Angelina Jolie vintage-mániája - noha nála ez azért nem a spórolás, csakis a vadászat szelíd őrülete

A pénz beszól

Brüsszeli Green Week: egyetlen kelet-európai részvevőként meghívták a Zöld homlokzat-projekt gazdáját

Spórkassza: hogyan éljük túl a gázvita által kinyitott jégcsapot meg a többi nyalánkságot?

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria




"Édes hazám, fogadj magadba": Dunakanyar





38. éve járok ide. Azóta van egy kis víkendházunk a 76 éves Surányban(a Pócsmegyeri szigeten anno egy gazdag tulajról nyerte el nevét)http://www.surany.hu/ - ami ELADÓ immár !- : egy cseh, majd' negyvenéves, 35 nm-es komfortos faház, amit be(klinkelt)tégláztattak anyámék itt a nagy Duna öblében, hogy ne menjen már tönkre meg pofásabb legyen. Én ugyan jobb szeretem a mai napig a Balatont, - de mivel apám Mosonban töltötte gyermekkorát, na meg a Nyugati pályaudvar is mellettünk szennyezte a levegőt, így kocsi nélkül is kijutottunk ide viszonylag !! hamar vonattal, révvel - hát ide vetett a sors. A Duna, mint olyan nem volt annyira rossz húsz-harminc éve (koszosnak biztos koszos volt akkor is) de legalább a szar jetski nem volt feltalálva még akkor. Lehetett úszni benne nyugodtan, a bedarálódás veszélye nélkül.(mert a linkben http://www.vassracing.hu/hol.html kijelölt helyen túl mindenhol hasítanak a drágák. Néha emberhusit. Főleg ott, ahol nagyon nem kéne nekik...) Frissítés következik: 2011-ben csak elegáns és méregdrága jachtok szelik a nem is annyira riasztó habokat...Én bár már ezer éve nem mártóztam meg a folyóban, idén kipróbáltam augusztus 20-a körül: jelentem, finom volt és nem esett le az orrom, fülem tőle...;-). A férjem első perctől szereti és még viszonylag egyben van annak ellenére, hogy pacsálgat benne rendszeresen. Ő tehát imádja, a kánikulát is úszva vészelte át...



Azt mindenképpen el kell ismernem, hogy a táj erre nagyon szép. Az, hogy - mint mindenütt itthon a nyaralóövezetekben - teljes káosz van a házstílusok, -méretek, -színek és formák terén sajnos, még mindig nem rontja le annyira a víz és a hegyek találkozásának látványát. Amikor a Tahit Tahitótfaluval összekötő hídon megyünk, épp egy naplementét kifogva, hát annál kevés fenségesebb látvány adódik!

Az első turisztikai állomás az ide vezető úton, mely a borzalino lakótelepek - Óbuda, Békásmegyer - mellett húz el, a hajdan felkapott és - szerintem - mára nagyon lecsúszó félben lévő Szentendre http://szentendre.lap.hu/. Ami azért néha, szép nyáridőben még mindig őrzi régi vonzereje maradékát.



(további képek itt városokról: http://web.axelero.hu/nm8385/rlista.htm Romantikus és hangulatos ott az egymásba és hegynek kapaszkodó sikátorokban az andalgászat, nemes virágokkal teli a töltés, egymás hegyén-hátán a sok vendéglő, csak amikor mi arra járunk, mindig konganak az ürességtől. A töltésen mászkáló fiatalok megveszik a boltban a dobozos kólát, sört és jól elvannak méregdrága fogások nélkül. ... Elkalibrálták magukat már régen az árusok: hajdani zsúfolt főutcája bántóan kihalt volt július közepén is, hiába lógatták az egyenpaprika-füzéreket, ilyen-olyan szakadt vagy márkásabb giccsközeli cuccokat a portálok elé a tulajok. Valami töppedt lemondás uralkodik a városon, vagy mi. Pedig volt egy utánozhatatlan hangulata a hetvenes években, amikor még pezsgőn élt a két világháború közötti vezető művészvárosi múlt hagyománya. http://www.hung-art.hu/vezetes/stilusok/06.html Mi is egy keramikus-festő párhoz jártunk ki gyakran akkoriban, mert ők kitelepültek Pestről oda, amint megtehették. Élt még az öreg Barcsay Jenő http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/barcsay/barcsay.html színház működött a Fő téren, folyton volt valami rendezvény a Templom téren, ahonnan olyan csodás a kilátás a tájra és ahol a névadó épület áll. Ez épp katolikus, de van ebben a rác-gyökerű városkában persze szép szerb istenháza is http://www.magyartemplomok.hu/index.php?grp=4&akt=12. Ennek oldalában temették el - ahogy egyik olvasóm leírta - a népzene kíváló művelőjét és tanítóját Vujicsics Tihamér zeneszerzőt (a Bors és a Tenkes kapitánya slágerei is őt dicsérik) http://hu.wikipedia.org/wiki/Vujicsics_Tiham%C3%A9r. A haláláról is ad infót az úr: szerinte azon a gépen ült 1975 augusztusában, amelyiket lelőtte Damaszkusz felett az izraeli légelhárítás. Mert fegyvert szállított azokban a puskaporos időkben Szíriának - "bájos" a dologban, hogy VÉTLEN ÉS MIT SEM SEJTŐ POLGÁRI UTASOKKAL a fedélzetén!! - és bár az izraeliek háromszor, mint a népmesében figyelmeztették Ferihegyet, ne induljanak így el, mert baj lesz, - nem használt, VÁLASZRA SE MÉLTATTÁK őket... 50 évet sem ért meg a zenész. Ma városában - hisz görögkeleti pópa szerb anyanyelvű fia volt - a kékfestő melletti pici tér viseli nevét meg egy zenekar.

Rendeztek/rendeznek persze azóta is mindenféle nyáresti programot, de elég combos árú belépőjegyekkel, és sokkal szűkebbre szabott - a Városháza udvarán - térben. A tiritarka meseházikók ugyanúgy áznak alulról, mint sokszor harminc vagy hány éve, hiába mázolják le őket időnként, ha talajvíz ellen nem mentik őket, lepattogtatják falukat. Pedig divat ott lakni, hegyvidéki, majdnem rózsadombi árú része, a Pismány szinte betelt. Nekünk pár éve már kicsi csalódást jelent macskaköveit róni, mert semmi előra haladást nem tapasztalunk, hanem inkább sőt... Ami viszont tény, hogy a lejtős múzeumutcában lévő cukrászdája zseniális ezt tanusíthatom! A még gourmet-bbak istenítik a katonai főiskolával szemben lévő, lakótelepi Horváth-cukrászdát, ahol még sajna nem jártam-faltam. :((

A következő híres helység az a Leányfaluhttp://leanyfalu.lap.hu/, amely manapság a szódiarés (effektíve is análfixált), egy ideje csak "jobb" napokat látott Fábry Sándorról http://www.lico-art.hu/media/archivum.php?cikk=39 sokkal jobban ismert a népesség tévéző részében,, mint Móricz Zsigmondról, aki szintén itt élt és alkotott. http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/euproza/moricz.htm. Ez is divatos nyaralóhely, sőt Fábryhoz hasonlóan sokan ide is települtek végleg, bejáróként növelve a nemrég elkészített - és végre betonfallal elválasztott - autópályaszerűség gyilkos forgalmát. Strandja, kikötője, a nagy íróról elnevezett múzeuma vonzza az embereket a környékről is. Itt, élt gyakorlatilag egész nyáron - a Duna ölelésében egy szál fecskében (oldalt kötős vászonfürdőgatyó) -, amíg élnie adatott, a nagy Karinthy fia: a szintén jónevű író, a mindig harsány, élethabzsoló drabális tréfamester, Karinthy Ferenc. http://hu.wikipedia.org/wiki/Karinthy_Ferenc Depresszióba hulló - eddig nem ismert, sötét - éveiről fia, Márton vallt megejtő őszinteséggel az Ördöggörcs című többkötetes művében. Az evés, a vizilabda, a lábtengó, a Fradi és a nők na meg a jóféle vadulások szerelmese, a beugratások fáradhatatlan kiagyalója, A CINI (mert Zalatnay csak utána lehetett e becenév birtokosa) 1983-ban gyönyörú egyfelvonásos vallomást írt Dunakanyar címmel Ruttkai Évának és Sztankay Istvánnak...

Elhagyva ezt az illusztris, gazdag falucskát, az országút mentén panziók sőt egy hamvába holt hotelféle, a csicsás Twins kíséri a nézelődő autóst a növényzettel zsúfolt út mentén. Abban a sárga házban én még turistaforgalmat soha nem láttam. Eléggé megoldatlan itt a gyalogosok és az autósok viszonya, hiszen sok baleset borzolja a kedélyeket. Mennek a gépjárművek, mint a meszes, ha végre meg-meglódulhatnak a dugóban araszolás után, nem törődve a buszmegállóban várakozókkal, sétálókkal. A legszörnyűbb ilyen okozója, egy ír bankár SIMÁN megúszta a felelősségrevonást hazaszökve, noha két kisgyerek halála szárad - 8 éve - a lelkén! http://tv2.hu/2008-04-16/Az_EU-val_juttatnak_bortonbe_az_ir_gazolot/.

Rendezett, csupa virág a község, és főleg koratavasszal gyönyörű orgonafelhőben, rózsaillatban, szirom- és levélözönben tobzódva. A Duna pár éve eléggé megviselte a környéket - most is jó nagy, de csak az ártéren épített házakat nyaldossa -, napokig az országúton hömpölygött a víz. Akkor szinte tengerré áradt a máskor szelídnek tűnő, szürkés (sose kék!) folyó, elvágva e vidéket mindentől.

Ezzel szinte egybeépülve Tahi következik, domboldalra is felfutó, egyre sokasodó házaival, amik közül párat már német és holland emberek is szívesen vásárolnak hétvégi menedéknek. (Sok ottani nyugdíjas az egész nyarat itt tölti, az ott még dolgozók pedig jönnek, amikor bírnak: nagy, többnapos ünnepeken.) Két szépségre! hívnám fel a figyelmet itt: az egyik tahi nyaralóban látható lánykám - eddig - legnagyobb szabású műve: a Gangesz/óceán partján vízet fröcskölő kiselefánt,



amelynek sztorija két 72x72 cm-es ablakban testesül meg. Mivel ez a weblap igenis a reklám helye X!!, ilyet és bármilyen más mámorító darabot lehet rendelni az Üvegvilágból itt:http://www.lico-art.hu/tiffany/index.php :))) A másik kellemesség is pénzért kapható (nem fizetnek nekem ezért, de legyen már ennyi hitelem a kedves olvasónál! :-) Nos, mivel párszor hálisten ettem már náluk, szokásomhoz híven képpel és jó szívvel ajánlom a Tahi Kert Vendéglőt Leányfalu felől érkezve Tahiba, az út jobb oldalán, nemsokkal a híd előtt. Kiülős és zárt része is van (most bővítik majd - két hétig sajna zárva is lesznek emiatt), nyáron előre kell foglalni, mert folyton tömött, és jó okkal! Rendeléstől számítva 25 perc alatt csodákat főz a szakács (ismeretlenül is sűrű kézcsókom!), amit kedvesen és profin szervíroz két pincérnő. Én faltam már ott libamájjal+gombával töltött rántott húst (ahhhh)



- aztán volt, hogy a sajtos krutonos fokhagymaleves után tűzdelt jércemellet választottam 4 db juhtúrós palacsintával körítve, gombás-paprikás szafttal locsolva . Mindezt gyönyörű tálalásban eszméletlen adagban 1350 forint körül szolgálták fel (ebből haza is vittem egy adagnyit, mert az egészbe belehaltam volna).



A férjem, (aki pacalra gyúrt, de az elfogyott) "beérte" a barcikai borzaskával (fokhagymás sörtésztában sült sertésszelet,lelocsolva tejföllel, reszelt sajttal, hájában sült krumplival körítve) négy emberes adagban!! Erre visszagondolva azóta is elpárásodik a szeme... Nem ok nélkül ;-)), ugye, hogy ugye? 1400 forintért íme:



Az édességeik is eszelősen hatalmasak és biztos finomak; addig sose jutunk el, úgy megtelünk a főétellel. Elérhetőségeik (szerdán szünnep) 2022.Tahitótfalu, Szentendrei út 80. T.: 06 20 3121 807

Idén 2008-ban is megvizitáltuk Anyák Napján, és nem csalódtunk!! Mint kiderült, Hofi Géza http://hofi.hu/?oldal=fooldal szelleme lengi be e helyet, hisz szeretett idejárni - fényképe is hirdeti ezt a falon. Hát jó ízlésű ember volt, amit most a következő "falatkák" képivel támasztok alá: hagymás rostélyos:



aztán az én ünnepi választásom, az isteni harcsafilé mandulával szórt salátával



Innen telipakolt bendővel jobbra kanyarodva fordulhatunk a tahi hídra, aminek tövében egy fakirály és -királynő fogad minket. Nagyon megkapó panoráma veszi körül az embert - persze aki vezet, az inkább az útra figyeljen! - kipillantva a hídkorláton túl: karéjban a pilisi hegyek, előttük a lustán terjeszkedő folyó...

Régen mindig gólyapár fogadott minket a pócsmegyeri szigetre érve, ami már Tahitótfalunak hívja magát egy darabon. De ők két-három éve eltűntek sajnos, így nekünk senki nem jelzi már a tuti tavaszt.. De Szigetmonostoron, ami a mi Surányunk után fekszik, még van belőlük hálisten!



Ahogy lovacskából is, hiszen erre a homokos, jó epertermő vidékre letelepedtek szép sorban a lovardák. Szerte az útmentén láthatóak a fehér, barna kecses jószágok, békésen álldigálva karámjaikban. Egy családi fotó mamáról-babáról:



Régen, amikor még az ideiglenesen?? hazánkban állomásozó szovjet csapatok élvezték hő vendégszeretetünket, itt orosz laktanyák voltak és hosszú, komor katonai konvojok szántották az utat. Surány határában, a buszmegállónál (az Árpád-hídtól indul a busz) van egy kis bányató, ahol negyedszázada mi is legeltettük a gyerekeket, ahogy ezen a `83-as fotón látható:



Már régen kiépítették köré az infrastruktúrát - öltözők, vendéglő (lehúzós pincérekkel, ahogy mesélik rokonaink), WC, kerítés - de anno a kádáriban mindez szabad préda volt. Kicsik pancsoltak ugyanott, ahol időnként szovjet katonabácsik mosták le nemes egyszerűséggel tankjukat, lovukat a vizében. Néha épp a kölykek mellett... De a sziget állandó lakosainak jót is hozott ez a helyzet akkoriban: ment a csencselés ezerrel - Junoszty tévékkel (kicsik voltak, ezért divatosak második tévének) -, ilyen-olyan szirszarral. Nos Surányból több is létezik, besorszámozva várja a látogatókat, lakókat. A két Duna-partjáról látni lehet Leányfalut illetve Vácot és Gödöt. Az elegánsabbnak a parti nyaralók számítanak a töltés mellett (azon is sokaszor átcsapott már a szennyes ár), de azokat veszélyezteti is a víz, meg a betörők rendesen... Ahol állandó lakók élnek, ott nincs kriminalitás. Bár most figyelőszolgálat is működik már. Hajó is kiköt Surányban - 3500 forint a jegy Budapestről a kb. 2 órás útért - jár a gödi rév is óránként talán? Mi elég régóta kocsival megyünk, kb. 3/4 óra háztól házig, ha nincs csúcs! De szombaton kifelé, vasárnap este hat körül meg Pest felé araszol kínos lassúsággal a kocsisor, ezen nincs mit szépíteni.

Kis boltok itt is nyitva vannak egész héten, de elugrani se nehéz a környék nagyobb üzleteibe(mint a Plus, Lidl, aztán a fővárosi felé a Cora, a Metro, majd Óbuda közelében az Auchan), sőt két egyszerűbb pláza-szerűség is van arra. Még mindig a kisebb, régi idők víkendházai láthatók többségben, de aki mostanában építkezik, az már megadja a módját. Általános előírás itt sincs (má` mé` is lenne, ha seholse az országban??), gyeplő a lovak közé dobva persze stílusban is! Mivel a talaja merő egy homok, sokat kell veszkődni a szép gyepért, a termő, dús virágoskertért. Májusban így orgiázik itt a - címemet adó József Attilát idézve - "tapsikoló" jázmin:



Erre mindig finom friss a levegő a Duna ölelésében: a legvadabb és egyre gyakoribb 42 fokos kánikulában estére kellemesen lehűlt az idő még akkor is, amikor a budai hegyek is okádták a hőséget éjjel. A legtöbb utcája virágokról, madarakról van elnevezve. Rendszeres vendég kertünkben ez az édes sün - ő is megérdemelne egy sugárutat ;-))- , "akit" megzavartunk esti kajaszerző portyájában a médiasiker kedvéért:



Régen kis hajlott öregasszonyok talicskával járták a környéket, kínálgatva a portékájukat belőle: zöldségük, gyümölcsük mindig friss volt. Ők már kihaltak, de a hídról lekanyarodva azért még létezik a templomnál a hölgykaszinó: modernebb fejkendős mamák kempingszékeken virágot, idénygyümölcsöt kínálnak a szezonban. Az eper itt csodás ízű http://www.eperfesztival.com/ májusban!!

Aranyos, sok évtizede készséges szomszédasszonyunk, a mindig csupamosoly, 81 évesen is vígan mopedező Juci néni pedig - nyúl- és nutriatartás után - ráállt a kecskefejésre.



Isteni a Micisajt! Nála rendetlenkednek a fiatalka szőrgombócok: a visszafogottabb Totó és a mindig mindenki előtt illegő-billegő Morzsa.



A gyerekeimnek sok szép nyara telt el itt anyám vezényletével, ahol úszás, bicajozás, parasztizálás volt egész vakáció alatt a vakító napfényben, a jó levegőn. Első lépéseiket is itt tették meg, most már párjukkal jönnek ide romantikázni ;-)).

Ami még igencsak kedvező itt a szigeten, az a már emlegetett Szigetmonostor cukija Internet is van benne: a kedves tulajdonos család egész nap flottul és udvariasan szolgál ki mindenkit a normális árú sütemény- és fagyifinomságokból.



Kellemes mind a szépen ápolt kertje, mind az ízléses belső tere is; szintén lovardára meg a távoli mélyzöld hegyekre lehet rálátni a kis dombról, ahol az épület áll. A Suránnyal szinte testvérfalui közösségben lévő Horány lakói is idejárnak ínyenckedni...

Innen tovább is van még szépség és híresség a Dunakanyarban. Sőt ezután kezdődik az az páratlan festői ív (amit majdnem elcseszerintettek Bős-Nagymarossal), amelyről ezt az egészet elnevezték. Visegrád http://hu.wikipedia.org/wiki/Visegr%C3%A1d, Esztergom http://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom a maguk komoly történelmi, építészeti, kincstári értékeikkel teljesen más turisztikai kategóriát jelentenek, mint e kicsiny, még meghitt falvak. Esztergomhoz még egy igencsak kellemes gasztronómiai élmény is fűz minket 2006-ból: ez a Padlizsán Étterem egy Bazilika alatti bájosan régi házikóban. http://www.muzsikus.hu/padlizsan/padlizsan.html Nagyon sok finomság és - ahogy a lapjukon látszik - zenei csemegék is várnak a betérőre. ;-)) Na és a pár éve átadott elegáns, országokat összekötő Mária-Valéria hídon(mely Ferenc József legkisebb gyerekéről, a "magyar kislányról" nyerte nevét: róla, aki a 67-es kiegyezés feletti örömében férjével az ágyát is megosztó Sisi kedvence lett ) http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_Val%C3%A9ria_h%C3%ADd át is mehettünk percek alatt a szlovák sörparardicsomba, Párkányba - nálunknál olcsóbban - enni, inni, tankolni, vásárolni Dely csokit, Horcica mustárt, rekeszes seritalt nagytételben tavalyig, amíg át nem térhettek szomszédaink az euróra... Azóta a vándorlás iránya - főleg a 300 körüli eu/Ft váltásnál - megfordult. De ez már egy újabb fejezet...

Fotók: Sebő Gábor




© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció