media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

A város mocska

Prága - rulez!!!

"ARENA PLAZA, ahol a trend születik" - van mit dolgozni még ezen

Józsefváros mélyén, ahol a házak összebújnak...

Király utcai gusztustalanságok

Te Szent János Kórház! Atyaég!

Amerre fű nem, csak a szar terem... Felkapott környékek siráma

Linkajánló a javából

Mindenhonnan: művész-világ, A38-as hajó, emmaportal, Nádorfi Krisztina rajongói oldala, Millenáris, szigg.net, stb.

Hová, de hová menjünk???

Szerdán kezdődik a 13. SAMBOSI JAZZ FESZTIVÁL a Belvárosban

El Camino real ORSZÁGÚT

Bécsi impresziók

Bécs, noheimal: most épp Rembrandttal randiztunk

Bécsben újra: Provence-tól Egyiptomig

"Édes hazám, fogadj magadba": Dunakanyar

"Édes hazám, fogadj magadba" - Andocs

Brüsszeli hangulatok 2007- nekik - szokatlanul meleg nyarán

"Édes hazám, fogadj magadba" - Székesfehérvár

Bécsi szelet fél napra

Krakkó kis hideg falatokban - megsózva Wielickával ;-)

Auschwitz - nagyon szubjektíven

PÁRIZSi vegyes felvágott ;-))

Versailles - a pompa szinte agyon nyom

PÁRIZS a Pékek, Álmok, Rue-k, Illatok, Zenék, Stílusok egyvelege

Prága fölött az ég szivárvánnyal

Romanticseh vártúrák

Rovinj - ékszerdoboz a templom alatt

Spanyolország: mór mámor, Don Quijote, Andalúzia, Gaudí - és most már Woody Allen -Barcelonája

Franciaország ékköve: az Azúrpart

Olaszország mindig sok mediterrán örömöt kínál

Szem-szájnak, fülnek ingere

Nyomokban még Klimtet is tartalmaz

Porzik a siker útján a Spamalot-vágta

Nagyon szegények lettünk - Vekeredi László halálára (1924-2009)

Bevadult karácsony

Tág és színes a Vodka-univerzum...

Pulykát tekercseltem - karácsonyra is jó lett

Térdre borult Budapesten Leonard Cohen

Nem várt már az indián nyár beköszöntéig Cseh Tamás

Bélszín carpaccio meg a többiek : a guszta hidegtálak bármelyik évszakot feldobják

Válságkonyha juszt is jó ízekkel, ötletekkel !

RADNÓTI MIKLÓS: 100

Rántott csibe takarékos-finoman

Az a jó öreg pogácsa évezredeket köt át

Lévai Katalin kliséinek kiskertje

Flekken medvetalpakon

Stroganoff-bélszín: az egyszerű luxus

A nagy ünnepi sertéspörkölt

A tavasz nyerő párosa: fejessaláta tojásos nokedlivel...

Kocsonya - hideg napok vigasza

Mint maceszgombóc a Vatikánban....

Megkegyelmeztünk Malackának - nem került a gulyáslevesbe!

Fejjel Allahnak

Szezám csukódj! Kínai kel, karfiol csőben sütve

Töltöttkáposzta uram módjára

Magyaros minestrone után hungarikum rétes

Bableves csipetkével - sörkorcsolya felső fokon

Bombay alu Budapesten

Hrabal szárnyacskái San Francisco-ig repítenek

PC helyett PK: politikai konyha, ahol én zsidózok...

Sajtos guba, a kaják nyári Mikulása

Caesar-saláta (magyar kisöccsei)

Polpették magyarítva - sajttól borzas húsgombóckák

Dávid hala

In mermoriam Darvas Iván 1925-2007

Csíkosiszta csirkemájak, vörösborban úszó szivek

Lángos paradicsom leveskével

Brassói aprópecsenye ürügyén erdélyi emlékek

Alain Delon és Mireille Darc együtt járták Madison poros útjait a Champes-Elysées-n

Retro: "A krumplileves, az legyen kromplileves" - antinosztalgia a 3.60-as kenyér korából

SünDisznó az asztalon

Fogyókúrás csirke Stahl-ruhában

Palacsinta: a miénk aztán igazán röpül - a goffrink meg kockáshasú ;-))

Lasagne - jó magyarosan pulykából, a Hálaadás Napja főszereplőjéből

Újházy-variációink és a francia kapcsolat

Vega-gyönyör Dóritól: rántott sajt és gombafejek

Mit rejt a háromlábú csirke hasa?

Csak jó tökösen!

Fokhagyma, vámpírok - Vámpírok bálja

Lecsó (avagy Oscar-díjasan L`ecsó :-)), gyuvecs - éhhalál elleni gyorsbevetésű csodafegyver!

Barcelona töltött paprikája meg a miénk - két külön ízvilág

Bella Itália! (pár falatnyi belőled, egy szerény magyar hűtőből...)

Túrógombóc frissítve, óhohohóóó!

Márquez, Dél-Amerika forró szíve

Kusz-kusz és perzsaszőnyegek - az arab világ ajándékai

Sólet, az a kis light-os ;-) finomság

Popey, a spenót-fan tengerész

Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirke meséje

Dobverők a tepsiben

Pizzára fel avagy tésztaság tényleg fél egészség!

Gomba: az étkek kalapos nagyasszonya

Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Gyökérkezelés

Massát megmentették, de a gyalogbetegnek tavaly halált hozott a honvédosok közönye - nem vagyok meglepve!

Mit ér a magyarságunk?

2009, szeptember 5-e, Freddy Mercury születésnapja:. vajh megint vérbe borul a homokozó??

Vágó és legújabb csapata kíméletlen harcban az ezotériával

Nincs nyugi romaügyben... De ez így nem mehet tovább! -

Rettegett Viktor

Kutyafül

Szégyen, hogy mekkora "állat" az ember!

Ali-balett négy felvonásban

Macskahalál egy kurva film miatt - következmény? Ja, az nincs ilyenért Magyarországon...

MANCSról film készülne Jean Renoval - Mi a kutyusaink emlékét itt is őrizzük

Nőből vagyunk

A Korai Fejlesztőknél soha nincs elég korán!

Párizsi bevásárlótúrán: Lafayette-től Chanelig

Somától Salma Hayek melléig

Dr. Katona Ferenc , a kicsik 1000 %-os ORVOSA

Angelina Jolie vintage-mániája - noha nála ez azért nem a spórolás, csakis a vadászat szelíd őrülete

A pénz beszól

Brüsszeli Green Week: egyetlen kelet-európai részvevőként meghívták a Zöld homlokzat-projekt gazdáját

Spórkassza: hogyan éljük túl a gázvita által kinyitott jégcsapot meg a többi nyalánkságot?

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria




"Édes hazám, fogadj magadba" - Andocs

Vadiúj fesztivál születését láttam `07 július utolsó hétvégéjén. Andocs,http://www.falvak.hu/andocs> Somogyország belsejében - Budapesttől bő egy órányira, Balatonllétől illetve Földvártól 25 percre és ugyanennyi km-re - frissen született csecsemő ugyan színházi megmozdulások helyszíneként, ám nagyon régi és ismert búcsújáróhely, ahol évi három alkalommal lehet Jézus anyja elé járulni. Gyönyörűszép barokk templomában,



mely az 1740-es évektől szolgálja a hitéletet, megbecsült helyen áll a híres 700 éves Madonna-szobor, mely a legenda szerint a cheztochovai Fekete madonna hasonmása - nem cédrusfára festve, hanem háromdimenziósra kifaragva, mint a többi fantasztikus figura, (például a képen látható, tüzet oltó Szent Flórián)...




Csodatévő ereje van Máriának, aki a nevével ékesített üvegablak előtt trónol; és mivel Széchényi Katalin grófnő bevezette azt a szokást többszáz éve, hogy ruhát ad a Szűzanyára,



mostanra irígylésméltó gardróbja gyűlt össze. Múzeumot rendeztek be a sok fogadalmi ruhacsoda számára, most kb. 240-nél tartanak (a pisilő brüsszeli kisfiúnak, Mannequin Pis-nek http://www.lico-art.hu/media/cikkek.php?cikk=232 500 van),
de mindig varrnak újabbat a lelkes és reménykedő hívek. Például 1957-ben (ami azért akkor nem kis bátorságora vallott) egy asztalossegéd küldött pazar darabot, sorsa jobbrafordulásában bízva. Van zarándokházuk is az évi három esemény látogatóit elhelyezni - ott eléggé spártai körülmények vannak, mint mondják - és sajnos nagyon le is pukkant a valaha biztos szép műemléképület.



De ahogy a nyitó ünnepségen a kb. 1200 fős falu polgármesterasszonya, Töröcsik Ferencné mondotta egyetértésben dr. Csepeli György államtitkárral (aki a környék képviselője is): ez a fesztiválozás nagy kitörési lehetőség Andocs életében. Ha megismerik mások is (nemcsak a vallási oldaláról) értékeit, szeretetreméltó lakóit, a háromnapos program választékos műsorát - ami Cserje Zsuzsa fesztiválalapító és művészeti tótumfaktum ízlésének köszönhető - talán lesz ez is annyira sikeres, mint az épp most pörgő, nagyüzemmé váló Kapolcsi Napok. És akkor tán értékmegőrzésre is jut pénz. Az amúgy takaros, virágos, kellemes helység itt, a Koppány völgyében (mellette más "cs"-re végződő falvak is lapulnak, mint pl. Nágocs), "Földvár felé félúton" nincs messze az augusztus 8-án átadott, építészeti (és pénzkiadási) ritkaságszámba menő monumentális völgyhídtól (alatta visz az út a faluba), mely a vágyott tengerhez közelíti még egy kicsit jobban a turistát. Aki esetleg - hallván e kulturális lehetőségekről - ezentúl megáll itt is. Mint beharangozónkban is jeztük: erős kezdés jellemezte ezt az első alkalmat. Pénteken a megnyitót követően Vázsonyi János jazzes komolyzenei hangversenyét hallgatta sok helybeli és Pestről lerándult érdeklődő a csodás templom falai közt. A jelenleg Triton című együttesével népzenét és jazzt ötvöző szaxofonművész



eredeti koncepcióval lépett a közönség elé: Telemann és Bach társas műveit szólaltatta meg egyedül - a második szólóhangszert visszhang segítségével pótolva: "őt" el is neveztük Csokonainak, mert tényleg szép szólt - a környezethez méltó áhítattal és színvonalon. Saját két számával szülei emléke előtt tisztelgett és kért számukra innen megnyugvást ott fent...

Minden műsort nem láttam - bevallom, elcsábított a strandidő - hiszen 25 perc autókázás után e csodás tájban kanyargó, annyiszor megénekelt dombok ölelte utak egyenesen a földvári vagy a még jobb lellei "beachre" vittek (mindkét balatoni helység virágborított, ápolt és szép része a déli partnak. Lelle szabadstrandja abszolút elfogadható, tiszta, tágas, jól és ingyenesen parkolható. A víz tiszta, bár egszen a bólyáig kell begyalogolni némi úszásélményért...) Andocs így ebből is értéket kovácsolhat: a legteljesebb falusi idillből és békéből ennyi idő alatt ott teremhetünk a nyüzsgő tavi világ kellős közepében és vice versa. Útközben kellemes vendéglőkbe - mint például szintén Földvárra menő út mentén álló kapolypusztai Puli Kisvendéglő (WC-je táncterem ;-))- ülhetünk be: olyan két adagot ( fokhagymakrém leves, húsleves, utána pörkölt galuskával+rozmaringos májszeletek lilahagymával petrezselymes krumplival, görög salival, kovászos ubival, ásványvízzel)




a képen a monumentális vörösboros marhaperkelt

kaptunk itt cakkpakk 4000 forintért, hogy a felét (profin becsomagoltan) hazavive másnap is degeszre tömhettük magunkat. Mert a faluban nemcsak a zarándokház de mindennel felszerelt, jó vendégszobák is rendelkezésre állnak a balatoni árak töredékért (1 fő/éj: 1000 forint). Pénteken igazi ínyencfalatok várták a nézőket, akik főleg a helyi erőkből rekrutálódtak - eleinte bátortalanul, később abszolút öntudatos-lelkesen. Lippai Andrea flamenco társulatát tavaly láttam Terényben, hasonló műsorral. Nagyon érzik és élik ezt keverék (cigány, andalúz, zsidó, arab) zenét és mozgást; a lassú, sok szenvedéssel de örömökkel is zsúfolt méltóságteljes történést. Hiszen drámákat táncolnak-énekelnek el: felizzítva kicsap érzelmeik lángja közénk - a piros-fekete fodros szoknyák ezt szimbolizálják - majd miután kitáncolják magukból a vért, csalódást, bánatot-boldogságot - a myomában lehulló katarzist meghagyják a nézőknek. Ők a szabadtéren szerepeltek. A barokk templom aljában kb. 200 személyes színházterem lett kialakítva, a stabil - a kinti hőségben is - 17 fokot lehelő ősi falak között. Ez az altemplom, ahol a színelőadások egy része zajlott, ezekben a meghitt és regényes körülmények között. Még az öreg mámik is hősiesen lebócorogtak a veszélyesen kanyargó falépcsőkön, hogy végigüljék a meghirdetett programokat.

Első este a francia fővárosban élő - Andocs előtt épp a párizsi, minden zenész számára kultikus Olympiában fellépő - Szilágyi Enikő énekesnő/színésznőhttp://www.muvesz-vilag.hu/szinhaz/interjuk/5709



adott sanzonestet. Kísérője két próbával beugorva vállalta az előadást, de bravúros műsorokukon ez nem látszott. Fekete sas volt dalestje címe: Barbara, a nálunk nem nagyon ismert francia énekesnő egyik száma alapján. Enikő Erdélyből ért el Ady, szülőföldje híres garabonciásának Párizsába - az Értől az óceánig szinte
- és franciául búgta, suttogta, dalolta, testesítette meg az annyira ismert illetve épphogy sose hallott számokat. Mint mondta, nem akarja ezeket magyarul előadni, mert nagyon elferdített fordítások törik kerékbe azoknak a világszámoknak a hangulatát. Inkább érezzük általa - kérte -, mint értsük őket. Tiszta feketében, szőke hajjal, festetlenül, ékszerek nélkül csak a hangja adta csillogásba-puhaságba, a számok sugározta fénybe burkolózva állt ki elénk. Párizsi kiskocsma-hangulat varázsolódott kecses sziluettje köré, ahogy Piaffalhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Edith_Piaf indított. A kezei külön életet éltek: felrepültek, arabeszkeket írtak le a hűvös légben, majd letörten aláhanyatlottak vagy magukhoz ölelték a világot. Énekelt attól a Barbarától,http://www.mcgee.de/ akit 9 évesen megerőszakolt a saját apja, és aki ezt a feldolgozhatatlan élményt variálta több, mint 200 dalában (meg a háborús menekülés rettegését, amit zsidó kamaszlányként élt át hazájában, Franciaországban). Elveszett gyerekkorról, félbetört álmokról szóltak a sorai... Épp 10 éve hunyt el, mesélte Enikő, és neki tisztelgett e pár szép, maróan fájdalmas számával. Külföldön turnéba is kezd e hölgy emlékére összeállított músorral. Felidézte több dalával a híres "nótafát", a fanyararcú, szintén már halott belga Jacques Brelt is http://hu.wikipedia.org/wiki/Jacques_Brel, akinek művészetével és nyelvével Belgiumban élt évei alatt ismerkedett meg. Párhuzamot vont e dalok alapján a sírva vigadó magyar és a hasonlóan letörni mindig kész, konok flamand fajta között, melynek lelkiségét Brel annyira ki tudta fejezni. Még egy flamand verset is elszavalt az ő alföldjükről. Persze a ráadás egy Piaf-szám volt, mi más?

Szombaton a kies ligetecske - templomi szószék-szerűség, padok, kis medence, nádas, termő fácskák hangulatos elegye - a gyerekseregnek adott játékhelyszínt a Ládafia Cirkusz, a Kolompos Együttes és a többiek előadásához. Az altemplom este Bánfalvy Ágnes címszereplésére telt meg. Még egy vállalkozó kedvű, kulturszomjas denevér is be-berepült cikázva... De, a nézősereghez hasonlóan, ő se alélta a látottaktól agyon magát. Viktor Jerofejev, a sikeres orosz szerző regényéből http://www.litera.hu/object.C9EFE2FD-AF34-411F-A9C6-ED927B954FD6.ivy adaptált A moszkvai szépség - Uwe Lauer rendezésében - számomra igencsak szétesőnek és követhetetlennek tűnt. Bánfalvy, mint abszolút címszereplő indiszponált volt: talán klausztrofóbia, hideg vagy egyéb gyötörte? Töredezett és hatástalan volt az általa előadott életsztori a "szerelem géniuszáról", aki egy túlaágosan is gyönyörű moszkvai, sok híres ember lepedőjét összegyűrő perdita lehetett. Ő még mindig nagyon mutatós nő a mindent felvillantó ruhákban ehhez a figurához, nem vitás, - de annyira nem tudtam, most mi is van vele tulképp? Volt nekije egy - isten tudja hány éves: mert Sztálintól kezdve minden politikust jóismerőseként aposztorfáló - potentát szeretője, a Leonárdka (Matoricz József), aki rajta halt szörnyet(?) fokozottan izgatott, szado-mazo nemi tevékenység közepette. Ezután misztikus menyasszonyaként, maga a szépség is le/meg öngyilkolta magát, vagy ilyesmi. Ami egyértelműen siker volt ebben a szovjet viszonyok okozta irodalminak titulált nyafiban, az Molnár Zsuzsa vidéki anya-figurája volt. Aki lánya bajának hírére felvonatozik - á le Csehov - a messzi Moszkvába. Nos, ő tudott egy olyan orosz mámuskát elénk penderíteni pár percben- életteli vidéki surmócskát, aki a jég hátán még a szocializmust is túléli vidáman - hogy vastapsot kapott monológja után.

A 21 órás Kiss Erzsi Panchan-koncertet, meg az Egy Kiss Erzsi Zenét viszont elfújta a vihar. Illetve a négy nő a kép látható sorrendben - Dombi Kati, Kovács Linda, Kiss Erzsi, aki profin kezelte a természet vadulását, beleszőve a szelet halandzsa számaiba és Szantner Anna, a fiatal sikeres színésznő - állta a sarat (illetve kavargó port) ameddig állhatta és a műszak takaródót nem fújt villámcsapástól tartva. Szellemes, semmi ismert nyelven nem szóló, mégis kifejező dalaikban csak a hangok, az arcjátékok, az együtt rezdülés dominált. De miután a dobot is kifújta mögülük a szél, szoknyáik is kihíján már a nyakukba repültek, levonultak kb. félóra után zenélés után. Sajnos, pedig nagyon élvezte a falu apraja-nagyja. Vasárnap délelőtt szintén gyerekműsorok tölötték ki a délelőttöt; sok pici sertepertélt egész nap ott - aztán Fabula Rasa koncert volt. Ott sem voltam, csak este hallottam a maguk örömére danolászni őket felszabadult boldogságukban. Szabó Réka Nylon revüje után következett számomra az Andocsi Napok créme de la créme-je: a beregszászi Illyés Gyula Színház Csehov-adaptációja.

Zseniálisak, ha egy szóval kéne jellemezni őket. A Medve - Szűcs Nelli és Varga József duettje Trill Zsolt szekundálásával - komplett Oroszország-képet adott, ahol a földbirtokos-lét színe-visszája tíz percben összesűrítve elénk tárult. Vidnyánszky Attila a paraszti farce, az utcai commedia dell`arte erős, karikírozó vonásaival él, szakítva a Csehovot http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/vilag/Csehov.htm csak "lankadt értelmiségi mélabúval, unalomba fullasztva"-játszani hagyományával. Az előadásukból láthattuk, hogy mennyire szellemesen karcos, mai hangú, napi problémáinkra is hangolt szerző ez a klasszikus: dőlt a publikum a magára ismerő röhögéstől. A Trill Zsolt által előadott a Dohányzás ártalmairól szóló monológ szintén ennek a bohóctréfa-vonalnak a felsőfokú kibontása volt, de valami nagyon mélybe markolóan megrendítő módon. Szintén ő volt az egyik főszereplője a legvadabbra hangolt egyfelvonásosnak, a Lánykérésnek. Vidnyánszky minden porcikájukkal, ruhadarabjukkal, hangszínükkel játszatta ebben a színészeit ( Kacsur Andreát, Tóth Lászlót és Trill Zsoltot ) - arcot elfedő hajzuhataggal, hanggal, csókkal, pantomimes mozgással - egészen belovallva őket abba a gyerekes hülyeségbe-vitába, ami értelmetlen létezésük jelképévé dagadt. Fölényesen és könnyedén uralták ezt a picike teret, ami azért nem Csehovra van kitalálva. Úgy vonzották az embereket, mint a mágnes. Színház volt ez a javából: csak pár ronggyal, fakerettel, pohárral jelezhették ugyan azt a múlt-múlt századi miliőt, viszont a hangulatát tapinthatóan és lenyűgözően érzékeltették. Andocs ezek nyomán érezhetően szívébe zárta a nagy oroszt.

A legutolsó program Bíró Eszter jiddis és héber dalokat bemutató koncertje volt zenekara élén. Mogyoró Kornél ütős, Szirtes Edina "Mókus" hegedűs és vokalista meg Antoni Arnold gitáros az énekesnővel együtt a zsidó folklór és néplélek ismertetőjének csapott föl. Raj Tamás rabbi figyelő szeme előtt vezették be a falu közönségét - zsúfolásig telve volt a szabadtéri nézőtér - ebbe a titokzatossága miatt furcsának hitt de megismerve annyira emberi világba. Esküvői örömzenék, kidobott kis cigánylány keserve, Budapest iránti vágyakozás, héber misztikusság keveredett a pezsdítő - és a magyartól annyira nem is különböző - ritmusú nóták mélyén. Jiddis, héber, magyar nyelven szólt ez a mindenki által érthető, vonzó gesztusokkal előadott zenés est, amelynek a vége felé még a telihold is feljött a maga brutális szépségében a ligetet fénybe borítva. A polgármester-asszony szívből sajnálta is, hogy véget ért az andocsi pünkösdi királyság, ahogy láthatóan a falusiak maguk is. A látogatók, köztük én a férjemmel, szintén kiteljesedettebben hagytuk ott ezt a somogyi csücsköt. Jó volt itt megmerítkezni ebben a happeningben - minden program ingyenes örömszerző volt - , ahogy jó volt tényleg magáért a találkozás, az élmény szépségért itt lenni. Kicsit részesévé váltunk az itteni nyugis mindennapoknak (amit azért rendesen felkavartunk), látva egy másfajta életet: köszöntünk mindenkinek, megvizitáltuk az estike-illatban fürdő kerteket, a kutyusokat (sajnos sok a leláncolt!), akiket egy pesti, pórázon sétáltatott vendégmacska, a fókatípusú (van ilyen sziámi-kategória) Gizi teljesen kiborított... Az itt lakóknak is sokat adott e házhoz hozott kultura, ami emberi, színvonalas, míves volt. Szeretném hinni, hogy ilyen irányba fejlődik ez a vállalkozás, és nem az elüzletiesedés gépiessége falja majd fel évek múltán...

Fotó: Sebő Gábor




© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció