media_140x140_1.gifmedia_105x140_1.gifmedia_105x105_1.gifmedia01.gif
media02.gif
media_140x105_1.gif
media_105x105a_1.gif

Vélemények, hozzászólások:
media@lico-art.hu


Kulturális, zenei programokról bővebbet a www.sambosi.hu,

Bemutatkozó

A város mocska

Prága - rulez!!!

"ARENA PLAZA, ahol a trend születik" - van mit dolgozni még ezen

Józsefváros mélyén, ahol a házak összebújnak...

Király utcai gusztustalanságok

Te Szent János Kórház! Atyaég!

Amerre fű nem, csak a szar terem... Felkapott környékek siráma

Linkajánló a javából

Mindenhonnan: művész-világ, A38-as hajó, emmaportal, Nádorfi Krisztina rajongói oldala, Millenáris, szigg.net, stb.

Hová, de hová menjünk???

Szerdán kezdődik a 13. SAMBOSI JAZZ FESZTIVÁL a Belvárosban

El Camino real ORSZÁGÚT

Bécsi impresziók

Bécs, noheimal: most épp Rembrandttal randiztunk

Bécsben újra: Provence-tól Egyiptomig

"Édes hazám, fogadj magadba": Dunakanyar

"Édes hazám, fogadj magadba" - Andocs

Brüsszeli hangulatok 2007- nekik - szokatlanul meleg nyarán

"Édes hazám, fogadj magadba" - Székesfehérvár

Bécsi szelet fél napra

Krakkó kis hideg falatokban - megsózva Wielickával ;-)

Auschwitz - nagyon szubjektíven

PÁRIZSi vegyes felvágott ;-))

Versailles - a pompa szinte agyon nyom

PÁRIZS a Pékek, Álmok, Rue-k, Illatok, Zenék, Stílusok egyvelege

Prága fölött az ég szivárvánnyal

Romanticseh vártúrák

Rovinj - ékszerdoboz a templom alatt

Spanyolország: mór mámor, Don Quijote, Andalúzia, Gaudí - és most már Woody Allen -Barcelonája

Franciaország ékköve: az Azúrpart

Olaszország mindig sok mediterrán örömöt kínál

Szem-szájnak, fülnek ingere

Nyomokban még Klimtet is tartalmaz

Porzik a siker útján a Spamalot-vágta

Nagyon szegények lettünk - Vekeredi László halálára (1924-2009)

Bevadult karácsony

Tág és színes a Vodka-univerzum...

Pulykát tekercseltem - karácsonyra is jó lett

Térdre borult Budapesten Leonard Cohen

Nem várt már az indián nyár beköszöntéig Cseh Tamás

Bélszín carpaccio meg a többiek : a guszta hidegtálak bármelyik évszakot feldobják

Válságkonyha juszt is jó ízekkel, ötletekkel !

RADNÓTI MIKLÓS: 100

Rántott csibe takarékos-finoman

Az a jó öreg pogácsa évezredeket köt át

Lévai Katalin kliséinek kiskertje

Flekken medvetalpakon

Stroganoff-bélszín: az egyszerű luxus

A nagy ünnepi sertéspörkölt

A tavasz nyerő párosa: fejessaláta tojásos nokedlivel...

Kocsonya - hideg napok vigasza

Mint maceszgombóc a Vatikánban....

Megkegyelmeztünk Malackának - nem került a gulyáslevesbe!

Fejjel Allahnak

Szezám csukódj! Kínai kel, karfiol csőben sütve

Töltöttkáposzta uram módjára

Magyaros minestrone után hungarikum rétes

Bableves csipetkével - sörkorcsolya felső fokon

Bombay alu Budapesten

Hrabal szárnyacskái San Francisco-ig repítenek

PC helyett PK: politikai konyha, ahol én zsidózok...

Sajtos guba, a kaják nyári Mikulása

Caesar-saláta (magyar kisöccsei)

Polpették magyarítva - sajttól borzas húsgombóckák

Dávid hala

In mermoriam Darvas Iván 1925-2007

Csíkosiszta csirkemájak, vörösborban úszó szivek

Lángos paradicsom leveskével

Brassói aprópecsenye ürügyén erdélyi emlékek

Alain Delon és Mireille Darc együtt járták Madison poros útjait a Champes-Elysées-n

Retro: "A krumplileves, az legyen kromplileves" - antinosztalgia a 3.60-as kenyér korából

SünDisznó az asztalon

Fogyókúrás csirke Stahl-ruhában

Palacsinta: a miénk aztán igazán röpül - a goffrink meg kockáshasú ;-))

Lasagne - jó magyarosan pulykából, a Hálaadás Napja főszereplőjéből

Újházy-variációink és a francia kapcsolat

Vega-gyönyör Dóritól: rántott sajt és gombafejek

Mit rejt a háromlábú csirke hasa?

Csak jó tökösen!

Fokhagyma, vámpírok - Vámpírok bálja

Lecsó (avagy Oscar-díjasan L`ecsó :-)), gyuvecs - éhhalál elleni gyorsbevetésű csodafegyver!

Barcelona töltött paprikája meg a miénk - két külön ízvilág

Bella Itália! (pár falatnyi belőled, egy szerény magyar hűtőből...)

Túrógombóc frissítve, óhohohóóó!

Márquez, Dél-Amerika forró szíve

Kusz-kusz és perzsaszőnyegek - az arab világ ajándékai

Sólet, az a kis light-os ;-) finomság

Popey, a spenót-fan tengerész

Szent-Györgyi Albert és a paprikás csirke meséje

Dobverők a tepsiben

Pizzára fel avagy tésztaság tényleg fél egészség!

Gomba: az étkek kalapos nagyasszonya

Stefánia, Te drága, annyian szeretnek!

Gyökérkezelés

Massát megmentették, de a gyalogbetegnek tavaly halált hozott a honvédosok közönye - nem vagyok meglepve!

Mit ér a magyarságunk?

2009, szeptember 5-e, Freddy Mercury születésnapja:. vajh megint vérbe borul a homokozó??

Vágó és legújabb csapata kíméletlen harcban az ezotériával

Nincs nyugi romaügyben... De ez így nem mehet tovább! -

Rettegett Viktor

Kutyafül

Szégyen, hogy mekkora "állat" az ember!

Ali-balett négy felvonásban

Macskahalál egy kurva film miatt - következmény? Ja, az nincs ilyenért Magyarországon...

MANCSról film készülne Jean Renoval - Mi a kutyusaink emlékét itt is őrizzük

Nőből vagyunk

A Korai Fejlesztőknél soha nincs elég korán!

Párizsi bevásárlótúrán: Lafayette-től Chanelig

Somától Salma Hayek melléig

Dr. Katona Ferenc , a kicsik 1000 %-os ORVOSA

Angelina Jolie vintage-mániája - noha nála ez azért nem a spórolás, csakis a vadászat szelíd őrülete

A pénz beszól

Brüsszeli Green Week: egyetlen kelet-európai részvevőként meghívták a Zöld homlokzat-projekt gazdáját

Spórkassza: hogyan éljük túl a gázvita által kinyitott jégcsapot meg a többi nyalánkságot?

********

ANGOLTANÍTÁS ÉS FORDÍTÁS:
www.teleteacher.hu


Archívum

Fotógaléria




Auschwitz - nagyon szubjektíven

+ Reflexió erre

Meggyőződésem, hogy a zsidókat majd hatezer éves - zivataros és akkor finom voltam - történelmük során a humorérzékük, az öniróniájuk tartotta meg. Hány nép - diadalmas, nagy háborúkat nyerő - eltűnt rég, mi itt vagyunk. Úgy, ahogy: fanyar önostorozó viccekkel. (Ezért ez a hangnem, ez a felfogás.) Létezünk tehát még mindig, még akkor is, ha egy hitleradolf nevű, némileg tehetséges festőke (Gyárfás Tamás rádós-műkereskedő mostanában mégsem ad el tőle egy festményt, megtartja magának) - iszonyú családi terheltséggel: erről írt könyvet a 2007 novemberében elhunyt Norman Mailer http://www.sarok.org/users/kerekestamas/m_164051/ - úgy gondolta, hogy le kell a földgolyóról pucoválnia minket mind egy szálig. És megtette, mert megtehette egy darabig... Erről a témáról - amit Kenneth Branagh-gal a főszerepben vetítettek is a tévében - bővebbet: http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=PUBLICISZTIKA0716&article=2007-0422-1714-53RMOK

Auschwitz, aminek ekkor, 1942 januárjában is a legnagyobb megsemmisítő szerepet szánták



az ennek a gyalázatnak az
örök mementója. Vannak persze - röhejes, hogy egyikük épp egy Dávid!! nevű, magát történésznek mondó "lény" -, akik ezt tagadják. Operettdíszlet szerintük ez az egész - a többi táborokkal együtt: Lublinban, ahol nincs múzeumnak megcsinálva, még ott vannak a hamuban el nem égett csontok -, hát az ilyennel nem vitatkozom, se a magyar vendéglátójával, aki a magyar református egyház legnagyobb szégyene http://hazaeskozelet.uni.hu/... Nekik a feneketlen gyűlöletük és emberi sötétségük elég büntetés, LÁSD ERRŐL MÉG EZT IS: http://w.blog.hu/2007/08/06/p133244#more133244. Nekem is ez a véleményem e - Bencsik András barátnője dizájnolta/árulta (business is business akkor is, ha ekkora honszeretet fűti ;-)) fekete egyenruhában toporgó - gyászhuszárokról. (újabban bencsik elhatárolódott a magyar Gárdától, fene se érti azok osztódásait se...) Ezektől féljek?? Nem fogok. SZÁNOM ŐKET: SZAR LEHET ENNYI TÖMÉNY BAROMSÁG ÉS GYÚLÖLET KÉJÉBEN VERGŐDNI. EZ NEM ÉLET.
Azt nem értem, hogy lehet egy ennyire vesztes eszme mellé állni? Ekkora, soha még nem tapasztalt történelmi zakót felvállani büszkén felvetett, tarkopasz fejjel? Hiszen nem jött össze Hitlernek, nem és nem:
jó, az ő logikájuk szerint ismét csak a mocsadék zsidó összeesküvés miatt.

Még most is felsültek a Prágát a "kristályéjszaka" évfordulóján bevenni készülő utódai, a nemzetközi (inkluzíve magyar) és cseh újnácik (akikről miért nem itthon kimondani, hogy AZOK???): http://index.hu/politika/kulfold/praha6771/ Ott, a régi-szép zsidónegyednél maga a cseh katolikus egyház feje ismert színészekkel meg mindenféle párttagságú politikussal együtt gyűlt azonnal össze, hogy testükből képzett élőlánccal megvédje a benne lakókat, az elvet, a humánumot. A barna fertőző takonytól. Az államelnök, Václáv Klaus levélben köszönte ezt meg... Európai példa itt K-Keletjuróp küszöbén.

Nálunk viszont TANÁR használja fel tekintélyét és lehetőségeit arra, hogy ezt a szennyes buktát dicsőítse arra fogékony környezetből jött fiataloknak.
Hát van mit csodálkozni?? "Hagyományőrzött egyet" - ahogy lazán fogalmazott erről - az iwiw-en parádézva idén a "Jó náci tiszt" feliratú képen. (Az iwiw ezeknek is meg vérhülye kurváknak, feltűnési viszketeségben, aberrációkban szenvedő őrülteknek is a ketrece. 1,5 nagymerítésű milliós leképezése kis hazánk állatseregletének...) A botrány miatt a katolikus előljárók nyomására a jóember eljött ugyan a Prohászka Ottokár Gimnáziumból (ahol ig. h. volt!), de gondolom van jópár akolmeleg hely, ahol tárt karokkal várják. Jóslatom be is teljesült `08 májusára, íme: http://www.origo.hu/itthon/20080531-iskolaigazgato-lett-kosaras-peter-akos-az-ssegyenruhas-tortenelemtanar.html Gratula neki szánt bizalomért! Amúgy biztos nem ő az egyetlen ilyen szellemiségű történelemtanár: aki persze kikéri magának a nácizmus vádját, jaj ezek a kis drágák nagyon kényesek a kifejezésekre!http://www.nol.hu/cikk/451918/... - Jó sok - 11-12 - évvel ezelőtt hallottam, hogy a Nemzeti Múzeumhoz közeli, egyik legjobb hírű gyakorló gimiben is ilyen mentalitású ember okíthatott ilyen tantárgyat.

Az ilyenek legmélyebb indítékairól így szól Osho : "Senki sem születik erőszakosnak; később tanulja meg. Megfertőzi az egyént az erőszakos társadalom, és az egyén erőszakos lesz. Egyébként minden gyermek tökéletesen erőszakmentesnek születik. Magában a lényedben nincs erőszak. A szituációk nevelik beléd. Számtalan dologgal szemben kell megvédened magadat, és a védekezés legjobb módja a támadás. Amikor valakinek sokszor kell megvédenie magát, támadóvá válik, erőszakos lesz, mert jobb először ütni, mint megvárni, hogy megüssön valaki. Annak, aki először üt, nagyobb az esélye a győzelemre. Ezt mondja Machiavelli híres könyvében, A fejedelemben. Ez a politikusok bibliája. Azt mondja, hogy a védekezés legjobb módja a támadás. Ne várj; mielőtt valaki megtámadna, támadj te. Ha megtámadnak, Machiavelli szerint már túl késő. Akkor már a vesztes oldalon állsz. Így lesznek az emberek erőszakosak. Nagyon hamar megértik, hogy máskülönben átgázolnak rajtuk. A túlélés egyetlen módja a harc, és amint megtanulják ezt a trükköt, lassan-lassan az egész természetüket megmérgezi. De ez nem természetes, ezért el lehet dobni." Ahhhoz sok ész kéne, ezeket a szavakat megérteni. Ütni, gyűlölni egyszerűbb.

Azok, akik így Auschwitzot agyment érvekkel tagadják, de fő vonalaiban követnék, nagyon is - épp kedvenc nácijaik legnagyobb tettét vonják kétségbe! Amire azok - egészen a tutira elvesztett háború legvégéig - a legeslegbüszkébbek voltak, amit a legkomolyabb logisztikai fegyvertényüknek tekintettek! Hogy ennyi embert ilyen flottul, gépiesen pergőn, beszámozva, beosztva rabszolgának, hullának, kísérletekhez alanynak, stb. RENDBEN, ZÖKKENŐ NÉLKÜL MEG TUDTAK ÖLNI NAGYÜZEMI KERETEK KÖZÖTT! EZ VOLT A HALÁLGYÁRAK ELSŐDLEGES SZEREPE ; tényleg csupáncsak megoldanadó likvidálandó feladatnak, nem pedig érző embernek tekintve a - nem önként!! - vonatokról beáramló sokaságot. (Köztük romákat, homoszexuálisokat, kommunistákat, egyházi személyeket meg a már ebben http://www.lico-art.hu/media/cikkek.php?cikk=9 említett bözödújfalui szombatos székelyeket is.) Ez a hihetetlen gépiesség, szervezettség, eredményességre-koncentrálás különbözteti meg a holokausztot a többi - ugyanolyan borzalmas és értelmetlen - gyilkolászástól. A MÓDSZER, A - remélhetőleg soha többet nem megismételhető! - COPY RIGHT: A SZEMLÉLET, A KIVITELEZÉS, Az ÖSSZETERELT NAGYIPARI MENNYISÉG SZENVTELEN KEZELÉSE. Erre a szentnek tekintett munkára komolyan képzett fegyelmezett és kiváló mérnökök hada, orvosok, gyógyszerészek (köztük egy erdélyi ember, akitól bővebbet itt: http://nol.hu/ajanlo/lap-20090207-20090207-3) tömege volt ráállítva; hogy ne csak úgy felelőtlenül, összevissza mészároljanak - volt persze töménytelen irtózat l`art pour l`art a szadizmus kedvéért is: pl. ez az erdélyi Capesius gyógyszerész is önként kéjjel kínzott és öldökölt -, hanem , hogy intézzék el vaskalapos németes alapossággal a zsidókérdést végleg, seperc alatt, mechanikus csúcsteljesítménnyel lebonyolítva. Hogy valóban teljes "ENDLÖSUNG"-ot hajtsanak végre, amit ilyen oldott-vidáman is végeztek, mint az Index linkjében http://index.hu/politika/kulfold/shcwtz9958/"látható... Jó mulatság, férfi/női munka volt ez a németek számára a javából. http://hu.wikipedia.org/wiki/Holokauszt. A gulágokon, a börtönökben nem bánták - sőt sokat tettek azért -, hogy meghaltak szörnyű szenvedések között a foglyok, de ennyire hidegvérrel kiszámítottan elrendezve, ennyire öléscentrikusan megkoreografálva, soha semmilyen rémtett nem volt még a háborúktól zsúfolt történelemben. Auschwitz épp ezért áll berendezve, - idegenvezetői szolgáltatással 26 zloty, anélkül - ingyenes múzeumként minden nap nyitva, hogy észvesztően megrendítő mementóként figyelmeztessen arra, hogy soha ne is lehessen még csak hasonló se!!

A drága mélymagyar, szellemestől eléggé jobbra-át álló figurák a neten is hollókosztnak, zsíros zsidó biznicnek nevezik a holokausztot, miközben boldogan lóbálják a Made in Taiwan, Made in China árpádsávosokat (amik persze egggyáltalánnn nem azok, tökmások: védik magukat, tagadva a párhuzamot Szálasiék rongyával; de akkor is valamiért - na vajh, miért?? - azt esik jók rángatniuk minden nap)... (holokauszt,görögül: tűzáldozat)



Tehát isteni, előre kitervelt üzlete a szemétül nyerészkedő, bankárlelkű, karvalytőkét simiző, Tel Aviv-NY-Budapest tengelyen terjeszkedő izéknek, amiből - szerintük igazságtalanul - hetven-nyolcvan éves nyanyák és vénemberek kurvajól hawaii-oznak életük alkonyán. Álszenvedést hazudozva egyenesen az ő zsebükból kijátszva azt a nagy zsét... Az utódaik meg direkte élvezik, hogy volt egy olyan generáció - én is közé tartozom -, amelyik nem nagyon tudta, hogy milyen is az, ha él mind a négy nagyszülő, hogy néz ki, amikor lehet nagyihoz bújni, nagypapi kezét fogva sétálni, nagynénikhez, nagybátyókhoz vendégségbe menni. Kimaradt így egy láncszem, és sokáig senki közülünk nem kérdezte meg, hogy MIÉRT? Én is csak 17 évesen tudtam meg.

Mert aki ott volt - anyám - , az nem annyira égett a vágytól, hogy éjjel-nappal erről meséljen... Igen, ő kapott a rabszolgamunkájáért - Görlitzben dolgoztatták mindennap hajnali öttől késő estig a fegyvergyárban - kb. másfél millát, plusz: fogódzkódjék meg minden igazmagyar!!!, havonta 30 ezret az elszenvedett egy csodás évéért. 19 és 20 éves korában lehetett ott, biztos előre tudta, hogy ez jól fog majd jönni a nyugdíjas éveiben...Az már az OTP hihetetlen extrán emberséges ügykezelését jelzi, hogy azon az eurószámlán, amire befut a jóvátétele havi összege, a jogcím rovatba ezt írták: MAGÁN-IDEGENFORGALOM No comment.

Megkérdezném, - de csipesszel se állnék szóba a hollókosztot dödögőkkel, iwiw-es náciságukkal villogókkal - csinálnák-e végig ezért a "nagy" maniért ezt tizen-huszonéves korukban pont ugyanúgy?? A füstté vált apai nagyszüleimért - miután az empatikus Orbán-bagázs 30 ezret kínált életenként - a következő magyar kormány fizetett 370-370 ezer forintot. Ebből tanult a fiam félévig Granadában, hiszen úgy gondoltam, ők is boldogan neki adták volna, amijük volt...

Igyekszem olyan pontosan elszámolni, ahogy a nácik tették Auschwitzban: mindenről gyöngybetűs, halálprecíz kartotékot vezettek: a tetoválási számról - anyám kartonját ez alapján találták meg majdnem hatvan év múltán -, a foglyok mindenféle állapotáról fényképpel akkurátusan rendszerezve, még a hullákról lezabrált cuccokról is, mindenről. Ezt így egy "operett-halálgyárban", utólag: világvakításul senki nem tudná megcsinálni. Fényképek garmadája lóg a falakon a csíkos ruhás rabokról. És nem ők élvezkedtek a vakuk elé médialázban égve... legelőnyelenebbül fotóztatva magukat. A nácik fajelméletének kellettek illusztrációnak: ilyen pondró, kiírtandó fajta a szemita, ellentétben a gyönyörű szép árjával. (élén a féltökűvel, akinek egy kecske harapta le ékességét kölyökkorában, ahogy a fent belinkelt Mailer-es blog írja)...). Bombázhatnám az olvasót - köszönet érte, ha elolvassa - itt adatokkal, számokkal, de minek: máshol ezt pontosan leírták már. Ott, abban a Rajk László tervezte, Varga László történész ok-adatolta magyar részben nagyon korrekt és világosan eligazító történelmi útmutatások olvashatók. A felkavaró filmrészletekkel, képekkel zsúfolt teremben talpaktól vészjóslóan döngő fémrácson lépkedhet csak a látogató, így soha nincs csend a szikrázó kristályos izével (utalás a cyklon B-re?)teliszórt helyiségben... Örök szívdobbanás szól - hallható mindenütt: az üveg-marhavagonban, a síneken,



a koszorúk, virágok, a vetítővászon előtt. http://www.auschwitz.atw.hu/ Annyi legyen tán elég az arányok és a hozzáállás érzékeltetéséül, hogy amíg Franciaországból négy év alatt kb. 73 ezer zsidót vittek el, köztük több. mint 11 ezer gyereket,



nos addig a sokkal kisebb Magyarországról pár röpke hónap, hét alatt ennek majd a tízszeresét. 1944. április 15-én kezdődött a holokauszt történetének leggyorsabb, legnagyobb és magyar szempontból legméltatlanabb akciója: 56 nap alatt 437 ezer zsidót - köztük a vidékieket mind egy szálig -takarítottak el a "szent magyar haza általuk kizsákmányolt" földjéről, bevagonírozva őket Auschwitz-Birkenau felé.

A nagyszüleimet meg isten tudja hány rokonomat Mosonmagyaróvárról. Azokat a hiper kártékonyakat. Nagyapámat, aki nyomdászként ásta alá a hont(ráadásul Adolf volt szegénykének a keresztneve),öregemberként hurcolták el a feleségével... Na ja, megkapták a besték. Kifosztott házukba erdélyi véreinket telepítették, akik apámat, a munkaszolgálatosként orosz fogság után hazavergődött, tífusztól csontsovány férfit mégcsak be se engedték saját személyes tárgyait megkeresni/elhozni, se elbúcsúzni a meggyalázott otthonától, szülei emlékétől. Voltak persze jók és igazak is, csak sokkal-sokkal kevesebben. Legutóbb Fedák Sáriról, a nagy operettdíváról derült ki, hogy hat évig zsidó kislány nevelt és bújtatott. Anyámat is megmentették volna munkatársnői magukhoz menekítve őt- hisz szőkecopfos, zöldszemű volt - de a családja (ha annak lehet azokat nevezni) nem kért e segítségből. Így ő a németek bevonulása után - amit még nagyszülei Belgrád rakparti lakásából nézett végig mit sem setjve - nemsokára a budakalászi téglagyárban találta magát. Onnan meg lezárt marhavagonban többtucatnyi emberrel napokig összepréselve, mocsokban halottak közt "utazott" Auschwitzba... Ment oda az a vonat, amiről olyan boldogan nyerítenek a futballhuligán agyhalottak állítólagos meccseken. Eljövet onnan a buszból láttam is ilyen vörösbarna, zárt favagonokat a mostani pályaudvaron is, olajtartályok között álldigálva. De most (és mindörökké immár) marháknak fenntartva!

Katonai laktanya volt ez eredetileg Oswiecimben - 70 km-re a világszép Krakkótól -, a lengyeknél szokásos - ebből épült az ottani Wável is - sötétbarnás klinkelt téglaépületekkel.( Most fut az M1-en az a BBC-film, amely erről szól.) Orosz hadifoglyokkal építtették át 1941-ben koncentrációs táborrá, miután a németek kimérték hosszas számolgatás után, hogy a barakkokban hogyan lehet összepréselni minél több nyomorultat. (egy épületbe 700-nál is többet.) Be van korrektül mutatva - germanizmus, de ennek itt a helye -, hogy szuszakolódtak az emeletes téglapriccsekre - egy darabra tizen-tizenketten is - éjszakánként. Szürke falak, szürke betonpadló, rohadt szalma, ócska pokrócok - már akinek jutott - : az állatot is jobban tartották. Többre is becsülték, hiszen - mint Ernst Nolte történész írta nagy port felvert kijelentésében - rovarként bántak el velük, cyklon B idegmérget szórva rájuk. (Nolte szerint ez a nácik mélységes humanitását bizonyította, mivel igen gyorsan ölt ez az eredeti formájában kristályos anyag. Ezt is persze ki más, mint egy német zsidó Nobel-díjas kémikus fedezte fel... Idézet a Népszabadság cikkéből: "Fritz Haber, az ammóniaszintézisért Nobel-díjat kapott német vegyész karrierjét jócskán beárnyékolja, hogy az ő javaslatára vetették be az első világháborús frontokon a mérges gázokat, sőt személyesen vezette az yperni klórtámadást is. S bár zsidó származása miatt 1933-ban Angliába emigrált, a sors iróniája, hogy a nácik az általa kifejlesztett Zyklon B-t használták a gázkamrák tömeggyilkosságaihoz, ahol egyebek mellett Haber jó néhány rokona is elpusztult." ).

Ott láthatók még a tárlókban a kiürült, rozsdás fémdobozok. Tusolókat is építettek - hisz a német pedáns fajta, senki se lehet sehr schmutzig/nagyon mocskos a környezetükben! -, és azt mondták a szelektáltaknak, hogy mehetnek fürdeni a borzadályos út után. (aminek szegények naivan még örültek is.)

A rámpán, ahová a marhavagonok befutottak mindenhonnan, ott álltak a nyalka náci tisztek, orvosok: bőrcsizma, kutyák, kesztyű, revolver, tányérsapka, megvető pillantás. Dr. Mengele, a halál angyala vezetésével (gyönyörű férfi volt) szelektáltak gépies rutinnal. A soha el nem kapott Mengele jobbra vagy balra intett unottan; mit tudták az újonnan, összetörve, félelmtől félőrült érkezők, hogy ez mit is jelent?! Nos nem mást, mint azonnali halált vagy kis időre némi életféleséget a delikvensnek. Egyik irányba a gázkamrához vezetett az út az öregeknek, gyerekeknek, gyengébb fizikumúaknak, a másik út végén várta a "szerencséseket" a kopaszra borotválás, a számtetoválás, a rabruha-öltés, az örökké nehéz munkárafogás haladéka. A tusolás előtt mindenki mindenét levetette, hiszen annyira élethű volt a cirkusz: fémzuhanyrózsák voltak, miért ne vetkőztek volna le?

Összes cuccukat - 25 kg-s bőrönddel indulhattak el a halálba otthonról, értékeiket is belezsúfolva, sőt erre parancsot is kapva, hogy legyen mijükből szemelgetni a náciknak majd a legyilkolásuk után - hasznosították a tüchtig németek. 3 tonna levágott emberi haj szürkül a tárlókban, meg mindaz, amit nácigazdaságosék belőle gyártattak: szőnyeg, textil, stb. A csontokból szappant főztek, a szebb bőrüekből lámpaernyő készült, az aranyfogakat a sonderkommandó kiverte égetés előtt. Egy egész falnyi üvegszekrény van teli cipőkkel - ezeket a múzeum dolgozói, mint mondták, egyenként megtisztították, mielőtt bedobálták volna oda - köztük lehet az öregeimé, az anyámé is. Pici babatopánok, még ma is divatosnak tűnő vörös szandálok, szétrúgott dorkók, valaha elegáns bőrcipellők. Valamire jó lesz - gondolhatták a gondos dajcs gazdik.... Csecsemőruhácskák, rongyos réklik, széttört babák. 13 éve Prágában láttam egy rajzkiállítást a theresienstadti gyerek-koncentrációs láger lakóitól. Volt a lapokon virág még napocska is, húúúúúúúú...

Megy és megy mindennap a töméntelen sok ember az idegenvezetők után magába roskadva - németek elhozzák a kölyköket is: fura ott ilyen nyelvű beszédet hallani, jönnek a hangosabb olaszok, magyarok, lengyelek (nyolcadikban náluk ez kötelező program), izraeliek, amerikaiak. Irdatlan számok hangzanak el, térképen is követhető, honnan jöttek évekig a transzportok. Dániából nem, mert a királyi család - zu zammen - kitűzte a sárga csillagot. Bulgáriából se sokan, ott is védték őket. Most folyik a lobbizás azért /egyelőre nem sok eredménnyel :((/, hogy Esterházy Jánost a szlovákok végre rehabilitálják a háborús bűnös szerep alól, mert ő volt ott az egyetlen, aki képviselőként felháborodva kivonult a parlamentjükből, hogy nem szavaz a zsidók elhurcolására sose. Máshonnan, főleg a végén innen, Magyarországról tömegével. A kakastollas - sokak által megint visszasírt - snájdig csendőrök annyira hathatós munkát végeztek pár hét alatt, hogy szinte megroggyant a magyar deportáltak hirtelen nagyra duzzadt számától ez a svájcióra-pontosságú rendszer. Mivel már nem bírták el a krematóriumok a szüntelen égetést, hát lőttek ezért árokba halomszám, mészároltak akkor már mindenhogy, csak hogy győzzék az iramot. A vezetőség nagyon ideges lett ennyi döcögés, fennakadás miatt...

Láthatók azok a fémkampóval felszerelt fa-valamik az udvaron, amikre hátra csavart karral kötötték ki órákra, napokra a foglyokat. Ettől úgy elhalt a karjuk, hogy a szadizmussal vegyes kísérletező kedvű orvosok amputálhatták is néha érzéstelenítés nélkül a móka kedvéért, majd irány a gáz. Levittek olyan föld alatti bunkerekbe is, ahol annyi hely volt csupán, hogy étlen-szomjan álldigálhatott a megbüntetett mindaddig, amíg ki nem pusztult... Több sávos szögesdrót-kerítés védte a lágert, éjjel-nappal bevezetve belé a halálos 220 V.



És az anyám szerint senki nem fogta meg mégsem, mert élni akartak még így is. Voltak elvétve szökések, bár mindenhol őrtornyokból figyeltek a katonák felvont fegyverrel és embertépésre idomított kutyákkal koslattak a járőrök mindig.

Gyerekekkel voltunk - egy elsős gimnáziumi osztállyal - , és mesélte pár közülük, hogy nagyapja, dédpapája hogy is tudott innen meglépni vonat aljára hasalva, stb. Lehet, hogy családi legenda, lehet, hogy igaz. Nekik megnyugvás volt úgy tudni itt, hogy őseik azért megpróbálták... Az legelső sikeresen megszökött rab - Rudolf Vrba - Auschwitzi jegyzőkönyv http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/konyv/a/bibDEK00396622.html címmel próbálta a világ figyelmét erre az iszonyra felhívni, de nem hittek neki.

Ennek a hajdani kis falunak, Oswiecimnek, ami Galícia nyugati részén fekszik, e szörnyű hírnévvel sújtva kell most már élnie. Amikor mentünk a busszal odafelé, előtte nemsokkal, egy körfogalomnál, annak kerek halmában hatalmas, fogakkal teli vigyorgó szájat láttunk betonból kiformázva. Pont errefelé: döbbenetesen bizarr mosoly volt - de valamelyest felkészített a felfoghatatlanra. Arra, hogy be kell lépünk az Arbeit macht frei( A munka szabaddá tesz - ez volt ott cinikus jelmondatul) feliratos kapun,



azon, amin át sokmillió ártatlan ember csak egyfelé mehetett... Milyen ott lenni? Csikorog a kavics, néhány fa habozik még, hogy levelet bontson-e a téli tavaszban, a nap szürkeségbe bújik, lehajtott fejjel botorkálnak a népek. A mi idegenvezetőnőnk valami archaikus mosollyal sorolta a fejbevágó tényeket. Eleinte furcsa volt, de megtudva, hogy 20 éve ezt csinálja, megértettem, hogy távolságot tart a történet és önmaga között... Vannak hotdog-árusok és virágosbódék a bejáratnál, ott lehet mécsest is kapni a fedett fajtából. Mi kétszeri próbálkozásra - fújt a szél - meg tudtuk gyújtani a fehér gyertya meg a három másik mécses lángját, és letehettem a kis temetői kavicsokat is oda, ahol a virágba borított, szürke-durva emlékfal áll.



Mögötte az árbócon magasan lengedezett a deportáltak lobogója: fehér-kék csíkos (a rabruhára emlékeztetve) benne piros háromszöggel (különböző színekkel jelölték az idehurcoltakat: piros= politikai, rózsaszín= homoszexuális,sárga= zsidó, stb.). Barakkból ki, barakkba be gépies ütemben. Szinte beletompul ebbe az ember. Nem lehet felfogni még így, ott sétálva se, hogy itt évekig emberek garmadája élt valami elképzelhetetlenül megalázó, szenvedésteli sorsot. Hogy a fagyban-hőségben hajnaltól órákon át mezítláb kellett "appellt állni", ami értelmetlen névsorolvasásos számlálás volt; a vége pedig mindig az lett, hogy kibuktak a sorból ájultan a gyengék. ennyi elég is volt a végső programjukhoz: a gázhoz. Még az "járt jól", aki dolgozhatott valamit, hiszen az elvonta a figyelmet ideig-óráig a sorsáról. Valami híg lélöttyöt kaptak egyszer vagy kétszer naponta; a kemény feketekenyéért, fagyott krumpliért öltek is szinte, hiszen éhenhalás ellen kellett http://beyondsilence.uw.hu/franciafogoly.htm meg fontos cserealap volt mindenre. Anyám mesélte, hogy a márciusi, 20 éves születésnapját ott töltötte, kopaszon csontsoványan. És valaki a férfilágerből mégis átdobott neki szülinapi meglepetésként az árammal teli drótok között egy doboz MARGARINT! Ma se érti, honnan tudta a pontos dátumot annyi egyforma nap között, és ki volt az a Jeremiás nevű ember... Ennyi fénypászma szűrődött be neki ebbe a mélysötétbe.

A munkák közül a legborzasztóbb meló a sonderkommandósoké volt: ők takarították el a hullahegyeket, tolták be a tűzbe sorstársaikat. Ám ez a förmedvényes munka csak ideig-óráig mentette meg őketa kivégzéstől; hogy ne maradjon a szörnyűségeikre tanú, az SS-esek folyton újabbakkal töltötték fel a soraikat. Mert aki elvégezte ezt a véres feladatot, az is a halottak közé került egy idő múlva. A másik pszichoterror-eszközük a kápórendszer volt. Olyan foglyokból rekrutáltak őröket, akik néha kegyetlenebbek voltak a németeknél is. Ember embernek itt nem farkasa - mert az egy közösségben élő, a másik társért mindent megtévő, intelligens állat - hanem szemkivájós karvalya lett akkor. De voltak sokan, akik mindezek ellenére megmaradtak lelkükben töretlenül humánusnak, talán a humoruknak is köszönhetően... Bár anyám azt mondja, aki onnan élve kijött a felszabadulás után http://index.hu/tech/tortenelem/au695/, azok közül senki sem normális. Sokan belerokkantak "pusztán" abba, hogy életbe maradhattak, amikor szeretteik - talán a szemük láttára - mentek megölettetni.

Bárki is nyilatkozik azok közül, aki ott volt és át/túlélte - senki nem pátoszos, könnyzacskókra hajtó giccs-sztorit mesél el. Hanem a szikár valót. Akárcsak Kertész Imre, Nobel-díjas regényében. Vagy ahogy Roberto Benigni fogalmazott Oscar-díjas filmjében. Nem akarnának sajnálatot pitizni ezzel, mert mire mennének vele?! Csak tisztességes emlékezést szeretnének.

Ami viszont igazán szánalmas, az a náci eszmeiségű, őket istenítő szélsőjobb, amelyik sunyi félelmében próbálja lekicsinyellni, redukálni ezt felfoghatalan mennyiségű borzalmat. Nevetséges a számháborújuk: ha egy embert végeztek így ki, az is abszurd és felháborító lenne. A tényeket ki- és gyökvonásokkal nem lehet elcsalni, hiába bíznak ebben szegény hülyék; aki Auschwitz után hatvan-valahány évvel ilyen eszmét dédelget, az az emberiség legalja, hívják bármilyen mozgalmárnak is. Aki pusztán azért gyűlöl, üt, fröcsög és utálkozik, mert a másik zsidó (vagy ő annak tartja), az nincs mese: náci. Miért kérik ezt ki maguknak, ha annyira odavannak amúgy ezért az egész látásmódért? Én nagyon sajnálom őket. Hogy a világból csak ez az övék igazán. A "lezsidózás" nyájöröme. http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=116657&date=2008-09-13 Még csak azt sem mondom, hogy menjenek már el oda, ahogy a többi sokezrek - úgy, mint én ez elől a tönkretett ünnep elől -, és nézzék szótlanul végig.

Kár beléjük: nem érdemlik meg az ilyenek. Ne mocskolják be a lábukkal, a lényükkel az enyéim - virtuális - sírját. Jobb volt - akármilyen szörnyen is hangzik ez - úgy ott lennem, hogy áldozat leszármazottja voltam, mintha az elkövető helyett kellett volna görnyednem a szégyentől. Nem irígyeltem a németeket akkor. Innen valahol érthető Izrael harciassága is, de nagyon rossz belegondolni abba, hogy a Könyv Népe az Uzi gépfegyver népe kellett, hogy legyen 50 éves történelme során...

Akik idehurcoltattak megdögleni, azok mind pontosan betartották a törvényeket, mert a zsidó a Törvény Népe is. Azokat az embertelen törvényeket, amiknek kiötlőjét szoborban szeretné látni annyi nagymagyar. A hazánkat jelképező teremben ez a felirat fogad: "Az elárult magyar állampolgárokért..." Igencsak oda kell figyelni tehát, hogy milyen szabályokat hoz egy parlament, milyen megegyezés köti össze a társadalmat. Aki politikai vezetőként http://index.hu/velemeny/eheti/antiszem/ aljas indulatokkal játszik - noha ő persze nem mond ki egyetlen antiszemita szót se - , azt hogy nevezzem?! Mert azért Auschwitz után már igenis lehet tudni, hová vezetnek az ilyen szavak, utalások, susmorgások, célzások: idegenszívű, hazátlan, másfajta, bankár,nem-magyar hitű, stb... Nem kell mindig nyíltan gyűlölködni. http://www.nol.hu/cikk/492072/ Ugyanis így kódolva is érti az erre fogékony, kiéhezett, másban örömét nem lelő plebs.

Reflexió egy "nem-érintettől":

Jenei András: A Holokauszt értelmezése szerintem kiemelkedően fontos dolog. Nekem is, akinek az egész családja visszamenőleg a követhetőségig katolikus volt.

Igy szólt a kosznici rabbi Istenhez: Világ Ura, kérlek, váltsd meg Izraelt. De ha nem akarod, akkor váltsd meg legalább a gójokat !” (Martin Buber: Haszid történetek)

Auschwitz szintén nagyon szubjektiven

Azt hittem pontositani szeretnék egy két mondatot amit irtál. Amikor elkezdtem leirni, kiderült nem is akarom. Nem erről van szó. Nem biztos, hogy le fogom tudni irni miről. Néhány számomra tényszerű megjegyzés, amiről távolról sem biztos, hogy igazam van. Azt irod:

"Ez a hihetetlen gépiesség, szervezettség, eredményességre-koncentrálás különbözteti meg a holokausztot a többi - ugyanolyan borzalmas és értelmetlen - gyilkolászástól. A MÓDSZER, A COPY RIGHT: A SZEMLÉLET, A KIVITELEZÉS, Az ÖSSZETERELT NAGYIPARI MENNYISÉG SZENVTELEN KEZELÉSE."

Szerintem: Az indíték volt egyedülálló: teljeskörű ideológia volt, nem csak német használatra. Célja a zsidók teljes kiirtása volt Németország- Európa- Világ viszonylatban. Küldetésüknek tekintették, hogy megszabadítsák a zsidóktól Németországot, majd Európát; végül a világot.

A szó : Holocaust

1979 ben mutattak be egy amerikai filmet Holocaust cimmel. Ekkortól terjedt el a kifejezés. Valóban jelenti azt is, hogy egészen elégő áldozat, de nem ebben a jelentésében használhatjuk ezt a szót, hiszen a zsidó mártirok nem istennek bemutatott szent áldozatok voltak, hanem bűncselekmény áldozatai. A szót nem a bibliai forditás, hanem a köznapi jelentésében használjuk. Vagyis: teljes elégetés, maradék nélkül elégetett. (Azt hiszem 3 hete próbálom leirni ezt és most is nehéz)

Jóvátétel: jogcím rovatba ezt írták: MAGÁN-IDEGENFORGALOM No comment. (irod)

Idézet : ( Raoul Hilberg : A halál menetrendjéről)

"- Egyébként ezt az ügyet, mint minden más csoportos egyéni utazást, utazási iroda intézte. A számlákkal, a menetjegyekkel a „Kelet-Európai Utazási Iroda” foglalkozott…

– Közönséges utazási iroda?

– Igen, hivatásos utazási iroda! Ugyanaz az utazási iroda küldte gázkamrába az embereket, mint amelyik a nyaralók menetjegyeit intézte. Ugyanaz az utazási iroda, ugyanaz az ügyrendi eljárás, ugyanazok a díjtételek.

– Semmi különbség?

– Az égvilágon semmi. És minden egyes alkalmazott úgy végezte a munkáját, mintha a dologban nem volna semmi rendkívüli.

– Holott egyáltalán nem ez a helyzet!

– ......enyhén szólva. Még a bonyolult devizaszabályokat is tiszteletben tartották, amikor a vonatnak, ahogyan sűrűn előfordult, országhatárokon kellett áthaladnia." Vagyis egy cinikus jogi vissza-csavarás a szó használata, mert egy utazási iroda visszafizet a „rosszul intézett utazásért„. Tényleg NO comment.

Amikor Szőreg alsón nagyapám elindult a kerékpárral Kikindára, hogy elhozza nagyanyám keresztlevelét az ottani templomból, nagyanyám egyik testvére, Boris néni szomorúan ült a rokkánál a büdös petróleumszagú döngölt földpadlójú szobában, mert kakastollas csendőr férjét elvezényelték Máramarosszigetre magányos őrszolgálatra.

A keresztlevél azért kellett, mert nagyanyám ment mindig sorbaállni kenyérért. Az egész nagyanyai ágnak, és nekem is az orrnyergünk 2/3-ánál van egy kiugró valamifene. A németek őrjárata el akarta vinni a kenyérért sorba álló nagyanyám a görbe orra miatt, de a szőregi pap igazolta. Hogy az a görbe orr tulajdonképpen katolikusan görbe. A keresztlevelet persze azonnal be kellett szerezni, bemutatni és azontúl kenyérért: csak keresztlevéllel.

Azok közül akiket elvittek Szőregen, nagyanyám és gyereklány anyám csak 3 családot ismert: Kurtz bácsit és családját, a Barna bótosékat, a fogtechnikust és családját. Azt tudjuk csak, hogy a csendőrök elvitték őket. Csak a fiatalok jöttek vissza, de nem mindegyik. Nem a rokon kakastollas vitte el őket, merthogy őt elvezényelték. (gyengekezű csendőrnek ismerték) Egyáltalán nem fontos, vagy mégis ? hogy a háború után többen igazolták a család kakastollasa nem vett részt…

Nagyon kicsi voltam amikor láttam, de emlékszem egy fura botfélére ami a rokka mögött lógott a falon a büdös, petróleumszagú szobában. Kérdeztem hogy mi az. Körösztapám ( a kakastollas, --kétméteres szikár pasi volt--) elmagyarázta, hogy az a csendőr felszereléséhez tartozott: a bikacsök. Ez a gumibot őse, amit a bika levágott nemi szervéből készitettek a csendőröknek, hogy ne bottal kelljen verni aki nem engedelmeskedik, mert a bot túl hamar eltörik . Hát mit mondjak: eléggé idegenkedve szemléltem a dolgot. Elkezdtem nagyon kérdezősködni, de kevés válasz volt, csak nagy hallgatás.

Ilyesfajta családi hallgatás (levegő nem moccan, légy megáll a levegőben) akkor volt még, amikor először megkérdeztem, hogy ki az apám. Nem tudom hány éves lehettem, még nem sok és szocializmus volt. ----Hát, hogy egy tróger volt, otthagyta anyád mikor 3 éves voltál 56-ban, még a téli kabátját is elvitte. Disszidált Svédországba -- katona volt. Nem beszélünk róla. ------

37 éves voltam amikor először láttam. Eljött Bp-re, hogy találkozzon velem. Beszélgettünk egész délelött, elmondta, hogy aki a századból itthon maradt felakasztották az oroszok.

sinnantám le-váneikha ve-dibbarta bám, mondd el őket újra meg újra a gyermekeidnek, és beszélj róluk (Deut. 6,7).

Hogy , most ennek se füle, se farka, azt is lehet mondani. Ha valaki ezt mondaná, hadd válaszoljak: Az egyénnek nem kell ideológiailag azonosulnia a gyilkosság politikájával ahhoz, hogy az megvalósulhasson, elég, ha nem ellenzi. A személyes felelősség, a személyes lelkiismeret elvetése és átvitele egy másik felettes énre – a Führerre, Horthyra, napjaink önjelölt Cézáraira – lehetővé teszi, hogy olyanok , akik normális körülmények között nem is álmodnának arról, hogy így cselekedjenek, mégis kövessék.




© 2005 Lico Bt.

Tiffany díszüvegekMédiaZöld homlokzat

www.kronart.hu - KronArt Design - weblapkészítés, reklámgrafika, programozás, dekoráció